A negyven ország részvételével lezajlott nemzetközi PISA-felmérés során matematikából a 25., szövegértésből ugyancsak a 25., a természettudományos területen a 17., míg a problémamegoldó képességet tekintve a 20. helyen végzett Magyarország. A vizsgálat során azt mérik, hogy az adott ország tanulói milyen mértékben képesek az elsajátított tudást a hétköznapi életben alkalmazni. A felmérést három tudásterület, az olvasás-szövegértés, a matematikai, valamint a természettudományos ismeretek vonatkozásában végzik el. Négy évvel korábban az olvasás-szövegértés, most a matematikai műveltség kapott kiemelt figyelmet a felmérés során. Magyarországon 150 iskolát választottak ki reprezentatív mintaként, amelyek bekapcsolódtak a felmérésbe.
A 2000-es és a tavalyi vizsgálat nagyjából ugyanazt az eredményt mutatja - közölte Magyar Bálint szerdai sajtótájékoztatóján. Az oktatási miniszter elmondta: a vizsgálat szerint Magyarországon az oktatási rendszer nem megszünteti az induló társadalmi hátrányokat, hanem megerősíti azokat, s az első helyek egyikén szerepel abban az összehasonlításban, hogy az iskolák közötti különbség és a családi háttér mennyire befolyásolja a diákok eredményességét. A felmérés szerint Magyarország a 2. helyen áll Törökország után a tekintetben, hogy leginkább az iskolák közti differencia határozza meg a diákok teljesítménye közötti különbséget. Példaként a gimnázisták jó, a szakközépiskolások közepes, s a szakiskolákban tanulók gyenge eredményeit emelte ki.
A szaktárca vezetője megállapította, hogy a magyar oktatási rendszer nem az innovatív készségek felszínre hozását szolgálja. A felmérés rávilágított arra is, hogy a diákok tanulási stratégiájában kiemelkedő szerepet játszik a memorizáló tanulás, amelyet a szisztematizáló és a értelmező tanulás követ. Az oktatási miniszter szerint a felmérés azt erősíti meg, hogy folytatni kell a tavaly elindított oktatási reformot, mert egyedül az oktatás modernizálása javíthatja érdemben a magyar diákok teljesítményét.
A mostani eredmények alapján a 2000-es vizsgálat módszertanilag megalapozott volt, "nem a tükörben kell a hibát keresni, ha a közoktatás állapotát tárgyilagosan szemügyre akarjuk venni" - mondta Magyar Bálint, akit nem lepett meg a felmérés eredménye. Mint mondta: a változások nem egyik pillanatról a másikra következnek be, ehhez időre van szükség. A miniszter kitért arra is, hogy egységes pedagógiai képzést indít a tárca, nem különül el a jövőben a felső tagozatos és középiskolai tanárok képzése, és nőne a gyakorlati képzésre fordított idő.
A 2000-es és a tavalyi vizsgálat nagyjából ugyanazt az eredményt mutatja - közölte Magyar Bálint szerdai sajtótájékoztatóján. Az oktatási miniszter elmondta: a vizsgálat szerint Magyarországon az oktatási rendszer nem megszünteti az induló társadalmi hátrányokat, hanem megerősíti azokat, s az első helyek egyikén szerepel abban az összehasonlításban, hogy az iskolák közötti különbség és a családi háttér mennyire befolyásolja a diákok eredményességét. A felmérés szerint Magyarország a 2. helyen áll Törökország után a tekintetben, hogy leginkább az iskolák közti differencia határozza meg a diákok teljesítménye közötti különbséget. Példaként a gimnázisták jó, a szakközépiskolások közepes, s a szakiskolákban tanulók gyenge eredményeit emelte ki.
A szaktárca vezetője megállapította, hogy a magyar oktatási rendszer nem az innovatív készségek felszínre hozását szolgálja. A felmérés rávilágított arra is, hogy a diákok tanulási stratégiájában kiemelkedő szerepet játszik a memorizáló tanulás, amelyet a szisztematizáló és a értelmező tanulás követ. Az oktatási miniszter szerint a felmérés azt erősíti meg, hogy folytatni kell a tavaly elindított oktatási reformot, mert egyedül az oktatás modernizálása javíthatja érdemben a magyar diákok teljesítményét.
A mostani eredmények alapján a 2000-es vizsgálat módszertanilag megalapozott volt, "nem a tükörben kell a hibát keresni, ha a közoktatás állapotát tárgyilagosan szemügyre akarjuk venni" - mondta Magyar Bálint, akit nem lepett meg a felmérés eredménye. Mint mondta: a változások nem egyik pillanatról a másikra következnek be, ehhez időre van szükség. A miniszter kitért arra is, hogy egységes pedagógiai képzést indít a tárca, nem különül el a jövőben a felső tagozatos és középiskolai tanárok képzése, és nőne a gyakorlati képzésre fordított idő.