A nagykorú magyarok 53 százaléka úgy tudja, hogy fog szja-t fizetni az ez év jövedelmei után, és 37 százalékuk azt nyilatkozta, hogy rendelkezni fog jövedelemadója egy százalékáról valamelyik civil szervezet vagy közhasznú alapítvány javára, további 9 százalékuk pedig azt mondta, hogy majd meglátja – derül ki a Marketing Centrum felméréséből. Azok aránya, akik azt nyilatkozták, hogy nem kívánnak ezzel foglalkozni mindössze 8 százalék.
Elvileg tehát nagyon magas a rendelkezési kedv, és ha ez nem jár különösebb nehézséggel, illetve utánajárással, akkor jelentősen emelkedhet a ténylegesen rendelkező adózók aránya is. A tavalyi egy százalékról rendelkezők 74 százaléka ugyanazt a célt kívánja támogatni, amelyiket eddig is támogatott, ugyanakkor az eddig nem rendelkezők harmada az idén rendelkezni kíván – teszi hozzá a jelentés.
| A határon túli magyaroknak is felajánlható |
| A parlament alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén támogatta azt a módosító javaslatot, amely szerint a Szülőföld Alap javára fel lehetne ajánlani a személyi jövedelemadó egy százalékát. A határon túli magyar szervezetek támogatására létrehozandó alap működését tizenöt tagból álló testület irányítja, hét tagját a külügyminiszter saját hatáskörében nevezi ki, elnökét és hét további tagját pedig a miniszterelnök, a határon túli szervezetekkel folytatott egyeztetés után. A Szülőföld Alap forrásainak elosztásáról a testület dönt. A tervek szerint a kormány egymilliárd forintot biztosít az alap számára azon az összegen felül, amely a jövő évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatban egyébként is szerepel. |
Tavaly a legtöbben valamilyen egészségügyi célt, illetve egy konkrét oktatási intézményt támogattak, a választásban szerepet játszott az adófizetők neme, életkora és iskolai végzettsége is. A nők nagyobb arányban támogattak, támogatnának valamilyen egészségügyi célt (33%), mint a férfiak (21 %).
A 18-29 éves korosztályban mindössze 9 százaléknyian támogattak, támogatnának egy konkrét oktatási intézményt, hiszen nekik ritkán vannak iskolába járó gyerekeik. Az érettségivel nem rendelkezők pedig nagyobb arányban (13%) juttatták, juttatnák adományukat valamilyen gyermekjóléti szervezetnek, mint a diplomások (5%).
A támogatott szervezett ismertsége, illetve a személyes érintettség lényegesen nagyobb súllyal szerepel azok döntéseiben, akik (állításuk szerint) tényleg rendelkeztek az egy százalékról, mint azoknál, akik végül is nem rendelkeztek.
A támogatott célban közvetlenül, vagy családtagjain keresztül érdekeltek leginkább egy-egy konkrét iskolának, fogyatékosoknak, illetve gyermekétkeztetésre szánják adójuk egy százalékát.
A különböző média üzenetek hatásáról viszont azok számoltak be nagyobb valószínűséggel, akik nem rendelkeztek az egy százalékról. Ez már önmagában is egyértelműen jelzi, hogy önmagában egy médiafelhívás nem tud hatékony lenni.
Mindemellett az egy százalékról rendelkezők fele mindig is ugyanazt a célt szokta támogatni. Ha tehát valaki egyszer meghoz egy döntést, akkor azon nem nagyon változtat egyik évről a másikra.
| Szerepet játszottak-e (játszottak volna) az szja 1%-ról hozott döntésében a következők? – az szja fizetők százalékában | ||
rendelkezett | nem rendelkezett | |
| ismeri és támogatni kívánta a szervezett céljait, tevékenységétaz interneten találkozott a szervezettel, illetve a felhívással | 56 | 37 |
családtagjai révén vagy közvetlenül érintett a támogatott célban | 52 | 41 |
mindig is ezt a célt szokta támogatni | 51 | 21 |
ismerősei, barátai ajánlották a célt | 27 | 30 |
tetszett Önnek az alapítvány neve, illetve a felhívása | 24 | 16 |
a kollegáival közösen döntöttek | 19 | 11 |
a sajtóban, újsághirdetésben találkozott a támogatás-kéréssel | 17 | 24 |
tévéműsorban, reklámban találkozott a felhívással | 15 | 29 |
speciális kiadványban találkozott a felhívással | 9 | 12 |
rádióműsorban, reklámban találkozott a felhívással | 7 | 16 |
könyvelője, tanácsadója ajánlotta a célt | 4 | 4 |
az interneten találkozott a szervezettel, illetve a felhívással | 2 | 4 |