Felbecsülhetetlen kárt tettek egy ezeréves védsáncban

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ezeréves 13 kilométer hosszúságú, a nemzeti kulturális örökség részét képező "gyepű védvonalon" hét méteres nyílást ütöttek a barbár tettesek.

Ezeréves védsáncot rongáltak meg ismeretlen tettesek a Vas megyei Hegyhátszentpéter közelében - közölte Figler András, az Örökségvédelmi Hivatal soproni kirendeltségének vezetője csütörtökön.  "Az okozott kár felbecsülhetetlen, hiszen ez a védsánc ezer évig állt, amit az egykori barbároknak nem sikerült lerombolni, azt a maiak megtették" - hangsúlyozta Figler, aki hozzáfűzte: a Hegyhátszentpéter és Győrvár közötti szakaszon ütött nyiladék feltételezések szerint azt a célt szolgálta, hogy a traktorok és munkagépek rövidebb úton juthassanak el a környező termőföldekre.  Mint mondta, a helyreállítás költségeit még elő lehet teremteni, de az eszmei kár jóvátehetetlen. Fiegler szerint valószínűtlen, hogy a rongálás hátterében tudatlanság állna, hiszen „a helybéliek pontosan ismerik a sáncot és azt is, hogy az építmény védelem alatt áll".

Házi Béla, a Vasvári városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: a feljelentés alapján nyomozást indítottak régészeti lelőhely és kulturális javak megrongálása bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt.

Az államalapítás korából való, földből és fából készített védsánc egy darabját 2001-ben állították helyre régészek. A védsánc ott épült, ahol a rómaiak korában hadiútként számon tartott földút húzódott. A római katonák hadi útja eredetileg Székesfehérvártól indult, Veszprémen, Hosszúperesztegen és Hegyhátszenpéteren át vezetett Vasvárig, majd érintette a mai Szlovénia területét és Ausztrián át vezetett tovább, egészen Rómába.

A vasvári védsánc rekonstrukciója 8 millió forintba került, amelyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 4,7  millió forintos támogatást nyújtott. A tervek szerint a védsánc körül parkerdőt, erdei pihenőhelyet alakítanak ki.