Petrétei József az MTI-nek elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése.
Sokkal inkább alkotmánykonszolidációról van szó, mint alkotmányreformról: a
rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.
A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba.
Az alkotmánybírósági gyakorlat alaptörvénybe építésére példaként említette a miniszter a célszerűségi-arányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a testület.
Petrétei József, aki szeptemberben történt miniszteri kinevezése előtt a pécsi egyetemen tanított alkotmányjogot, hiányolja a hatályos alaptörvényből a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket.
Gazdasági alkotmányozás alatt a miniszter például a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését érti. Petrétei József rámutatott arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális
szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy- vagy kétéves a büdzsé.
"El kell dönteni, hogy mely szociális jogokat kívánjuk az alkotmányban garantálni, de azoknak pontosan meghatározott tartalmat is kell adnunk" - szögezte le Petrétei József.
Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő új alkotmány elfogadásának, Petrétei József megjegyezte: amíg nincs meg a megfelelő normaszöveg, addig a politika sincs döntési helyzetben. A szakmai megoldások kimunkálását pedig nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni.
"A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kezdeményezés, de ez nem járt sikerrel, most egy másik megoldást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az összes parlamenti párt szakértőjének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a politikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbálkozások" - vélekedett Petrétei József.
A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év december.
Petrétei hangsúlyozta: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre nem egy európai példa van, így történt legutóbb Hollandiában is.
Sokkal inkább alkotmánykonszolidációról van szó, mint alkotmányreformról: a
rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.
A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba.
Az alkotmánybírósági gyakorlat alaptörvénybe építésére példaként említette a miniszter a célszerűségi-arányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a testület.
Petrétei József, aki szeptemberben történt miniszteri kinevezése előtt a pécsi egyetemen tanított alkotmányjogot, hiányolja a hatályos alaptörvényből a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket.
Gazdasági alkotmányozás alatt a miniszter például a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését érti. Petrétei József rámutatott arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális
szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy- vagy kétéves a büdzsé.
"El kell dönteni, hogy mely szociális jogokat kívánjuk az alkotmányban garantálni, de azoknak pontosan meghatározott tartalmat is kell adnunk" - szögezte le Petrétei József.
Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő új alkotmány elfogadásának, Petrétei József megjegyezte: amíg nincs meg a megfelelő normaszöveg, addig a politika sincs döntési helyzetben. A szakmai megoldások kimunkálását pedig nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni.
"A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kezdeményezés, de ez nem járt sikerrel, most egy másik megoldást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az összes parlamenti párt szakértőjének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a politikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbálkozások" - vélekedett Petrétei József.
A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év december.
Petrétei hangsúlyozta: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre nem egy európai példa van, így történt legutóbb Hollandiában is.