A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) öt pontban tette közzé kifogásait a kormány tervezett intézkedéseivel szemben.
Az emberi jogi szervezet rámutat arra, hogy a magyar választópolgárok többsége nem támogatta a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. "A Magyarok Világszövetsége, az ellenzéki pártok és egyes határon túli magyar szervezetek képtelenek megbékélni a választópolgárok akaratával. A magyar kormány ahelyett, hogy befejezettnek tekintené a vitát az eldöntött kérdésről, és megvalósítható megoldásokat keresne a kettős állampolgárság kérdése mögött megbúvó valódi problémákra, kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a hazai közvéleményt és a határon túli szervezeteket."
A vízum, amelyet a Magyar Köztársaság hatóságai adnak ki, jelenleg is nemzeti vízum – állítja a Kőszeg Ferenc vezette szervezet. (Az egyesület elnöke a referendum előtt nyilvánosan is elutasította az átköltözés nélküli honosítást.) Ma is kérhető és adható három hónapnál hosszabb tartózkodásra jogosító vízum, ha a külföldi oktatási, egészségügyi célból vagy családi kapcsolatai fenntartása érdekében kéri, feltéve, hogy magyarországi tartózkodása idején van hol laknia, van, miből megélnie. Ilyen vízumot tehát csak diákok és vagyonos emberek kaphatnak, illetve olyanok, akiknek Magyarországon jómódú hozzátartozóik vannak – függetlenül attól, hogy magyar nemzetiségűek-e vagy sem.
A határon túli magyar fogalmát közjogi tartalommal csak akkor lehet megtölteni, ha erről megegyezés születik azzal az állammal, amelynek a határon túli magyar állampolgára – áll a a közleményben. De még ebben az esetben is kérdéses, hogy lehet-e a fogalomnak közjogi tartalma azon túl, hogy minden demokratikus jogállamnak el kell ismernie a nemzeti kisebbségek létezését és jogaikat. Az Európai Unió más országaiba érvényes útlevelet más országok állampolgárainak a magyar hatóságok semmi módon nem adhatnak. Vízumra a szomszédos országok lakosai közül csak Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró állampolgárainak van szükségük.
A határon túli magyar közösségek autonómia-törekvéseiről elsősorban e közösségeknek kell dönteniük – figyelmeztet az MHB. Az önkormányzatiság elve, amelyet az új román kormány támogat, mindenképpen közelebb viheti a magyar közösségeket az autonómiához. Ezzel szemben a viszonosság elve az eddig kifejtett formájában nem vehető komolyan, hiszen Magyarországon sehol sem élnek olyan nagy számban kisebbségi csoportok, hogy a területi autonómia biztosítható lenne a számukra. Viszont valóban felvethető a kisebbségi önkormányzatok nem területi, hanem döntéshozatali, költségvetési autonómiája: ehhez persze gyökeresen át kellene alakítani a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának rendszerét. Egy így értelmezett autonómia valóban példa lehetne a szomszédos országok számára is.
Magyarország, a mindenkori magyar kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért – ezt az alkotmány is kimondja. Ezért a magyar nyelvű oktatás, a munkahelyteremtés támogatása indokolt, szükséges. Ezeknek a programoknak azonban átláthatóaknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük mind a határon túli magyar közösségek, mind a hazai adófizetők számára.
A gyors honosítás kívánalmát csak helyeselni lehet – vélik a jogvők. "De félrevezető, ha a kormányzat azt a látszatot kelti, mintha a honosítás lassúságának elsősorban ügyintézési okai lennének." A honosítás feltétele a tartózkodási engedély, tartózkodási engedélyt pedig csak az kaphat, akinek a lakása és megélhetése Magyarországon biztosítva van. Ez a szabály nem változott 1993 óta, és nem enyhít rajta sem a kérelmező magyar nemzetisége, sem az, ha Magyarországon családja van.
A honosítást lassítja a bürokrácia, de legfőbb akadály az, hogy a külföldi, hiába magyar, nem jut Magyarországon munkahelyhez.
Románia három éven belül az Európai Unió tagja lesz, előkészületben van Horvátország csatlakozása is. Ez a legnagyobb határon túli közösség, az erdélyi magyarok vonatkozásában túlhaladottá teszi a problémát: a román (és horvát) állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül éppen olyan feltételekkel utazhatnak és telepedhetnek le az unió más országaiban, mint a magyar állampolgárok. A kormányt tehát semmi sem kényszeríti kapkodásra, üres látszatmegoldások ajánlgatására – fogalmaz a közlemény.
Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna magyar nemzetiségű állampolgárai azonban hátrányos helyzetbe kerülnek más magyar közösségek tagjaival szemben. Erre a jelen helyzetben és a belátható jövőben nincs megoldás. Illetve csak egyetlen megoldás van: az, ha áttelepülnek Magyarországra, és egyszerűsített eljárás keretében megkapják a magyar állampolgárságot.
Az MHB felveti a kérdést: ha a határon túli magyarok – akik magyarnak vallják magukat és magyar az anyanyelvük – éppen olyan magyarok, mint a magyarországi magyarok, vajon nincs-e joguk arra is hogy, amennyiben Magyarországon kívánnak élni, magyar állampolgárok legyenek?. Vagyis minden áttelepülő magyarnak alanyi jogon biztosítani kellene a honosítás lehetőségét. "Így járt el a Német Szövetségi Köztársaság a német határoktól Keletre élő németekkel. Így jár el Izrael Állam azokkal a zsidó emberekkel, akik az ott-maradás szándékával lépnek az ország földjére."