Mindezt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár közölte kedden. Tóth András hozzátette: az iratok és adatok ezen utolsó csoportjának átadási határideje eredetileg február 22. volt; a hivatal azonban a fontos közérdek figyelembevételével határidő előtt végrehajtotta ezt a feladatot. "Ezzel teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyeket a 2003. évi III. törvény számára kijelölt." - mondta az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy vajon Szita Károly kaposvári polgármester esetleges érintettségére vonatkozóan adtak-e át bármilyen iratot a levéltárnak, Tóth András azt mondta: hétfőn kiadott utasítását a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetése végrehajtotta, az egyes közszereplőkre vonatkozó kérdésekkel pedig a törvény értelmében a levéltárhoz lehet fordulni.
Korábban Tóth András azt mondta, hogy az iratok, amelyeket átadnak a levéltárnak, minden esetben eredetiek és pontosan mutatják, hogy az állambiztonsági szolgálatok annak idején hogyan dolgoztak, mit tettek.
Akkor megjegyezte: arról azonban senki nem tud felelősségteljesen nyilatkozni, hogy ezek az iratok teljes körűek-e. 1989-90 fordulóján ugyanis az akkori vezetés iratmegsemmisítést rendelt el a szolgálatoknál. Ami azonban megmaradt, azt a szolgálatok megőrizték és készek arra, hogy átadják a levéltárnak.
Nem minden, a szolgálatoknál lévő irat kerül át a levéltárba, mert a törvény arra kötelezte a nemzetbiztonsági szolgálatokat, hogy ne adjanak át olyan iratokat, amelyeknek még ma is van nemzetbiztonsági tartalma, amelyeknek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene - mondta korábban az államtitkár.
A kedden átadásra került iratok között megtalálhatók többek között az úgynevezett ügynöklisták, a korabeli állambiztonság ügynökeinek és titkos kapcsolatainak jegyzéke, továbbá a szóban vagy írásban tett jelentések és az állambiztonsági tiszteknek ezekről a jelentésekről és jelentőkről készített feljegyzései.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az 1997-ben létrejött Történeti Hivatal jogutódja. A Történeti Hivatal a Belügyminisztérium rendszerváltás előtti III/III-as, belső elhárítással foglalkozó csoportfőnökségének iratait gyűjtötte.
Arra a kérdésre, hogy vajon Szita Károly kaposvári polgármester esetleges érintettségére vonatkozóan adtak-e át bármilyen iratot a levéltárnak, Tóth András azt mondta: hétfőn kiadott utasítását a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetése végrehajtotta, az egyes közszereplőkre vonatkozó kérdésekkel pedig a törvény értelmében a levéltárhoz lehet fordulni.
Korábban Tóth András azt mondta, hogy az iratok, amelyeket átadnak a levéltárnak, minden esetben eredetiek és pontosan mutatják, hogy az állambiztonsági szolgálatok annak idején hogyan dolgoztak, mit tettek.
Akkor megjegyezte: arról azonban senki nem tud felelősségteljesen nyilatkozni, hogy ezek az iratok teljes körűek-e. 1989-90 fordulóján ugyanis az akkori vezetés iratmegsemmisítést rendelt el a szolgálatoknál. Ami azonban megmaradt, azt a szolgálatok megőrizték és készek arra, hogy átadják a levéltárnak.
Nem minden, a szolgálatoknál lévő irat kerül át a levéltárba, mert a törvény arra kötelezte a nemzetbiztonsági szolgálatokat, hogy ne adjanak át olyan iratokat, amelyeknek még ma is van nemzetbiztonsági tartalma, amelyeknek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene - mondta korábban az államtitkár.
A kedden átadásra került iratok között megtalálhatók többek között az úgynevezett ügynöklisták, a korabeli állambiztonság ügynökeinek és titkos kapcsolatainak jegyzéke, továbbá a szóban vagy írásban tett jelentések és az állambiztonsági tiszteknek ezekről a jelentésekről és jelentőkről készített feljegyzései.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az 1997-ben létrejött Történeti Hivatal jogutódja. A Történeti Hivatal a Belügyminisztérium rendszerváltás előtti III/III-as, belső elhárítással foglalkozó csoportfőnökségének iratait gyűjtötte.