Az újsághirdetéseknél korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az árak feltüntetésével volt a legtöbb probléma. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény szerint a különleges ajánlat reklámjának tartalmaznia kell a különleges ajánlattal érintett áruk körét és az ajánlat időtartamát, illetve előírja, hogy a tájékoztatásnak egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie.
Ehhez képest vizsgálat megállapításai szerint a különleges ajánlatok körében a fő problémát az jelentette, hogy a reklámozók 161 esetben nem tüntették fel a meghirdetett akció érvényességének időtartamát. Igen nagy számban fordult elő, hogy a vállalkozások kizárólag az akció végidőpontját közölték a reklámokban. De előfordul az is, hogy az akciós felhívásokban nem konkretizálták az árengedménnyel érintett termékek körét.
A másik jellegzetes jogsértés az volt, hogy a reklámok feltüntették az akcióval érintett termékeket, de az árfeltüntetéssel a termék márkanevét kitakarták.Az árakat a törvény szerint úgy kell megjelölni, hogy az a fogyasztó által fizetett teljes összeg legyen. Ehhez képest 11 esetben a göngyöleg díját nem tüntették fel, 99 esetben pedig csak a nettó árat adták meg. Az utóbbi trükköt a híradás- és számítástechnikai cikkek hirdetői alkalmazzák előszeretettel, mint ahogy azt is, hogy a bruttó fogyasztói árat olvashatalanul apró betűkkel tüntetik fel.
19 esetben észlelték a felügyelőségek, hogy sajtótermékek címoldalán alkoholtartalmú italok reklámja jelent meg, ami tilos. Erre a „figyelmetlenségre” leginkább az áruházláncok hajlamosak.
A hatóság azt is bírsággal szankcionálta, hogy az egyik kiadvány címoldalán hűtőszekrények reklámja jelent meg, azonban azok mindegyike egy adott márkájú sör dobozaival voltak feltöltve.A temetkezési cégek is élen jártak a jogsértésben: a kegyeleti érzést megsértve 53 esetben részletezték szolgáltatásaikat és termékeket, miközben a szabályok alapján csak a címüket közölhették volna. Az árlistákat a felügyelőségek 100 és 400 ezer forint közti bírságokkal „díjazták”.
© sxc.hu |
41 esetben hirdettek – többnyire burkoltan – vényköteles gyógyszert is. E reklámok jellegzetessége, hogy megjelenítették a gyártót, feltüntettek valamely, az adott egészségügyi problémát illusztráló jelmondatot, ezen túl pedig az adott gyógyszerkészítmény jellegzetes színére és kiszerelési formájára utaltak.
A felügyelőségek sajtófigyelése kiterjedt az interneten folytatott reklámtevékenység ellenőrzésére is, amely során 69 esetben nyilvántartási engedéllyel nem rendelkező csomagküldő kereskedővel szemben indítottak eljárást.
Ellenőrizték a dohányáruk úgynevezett inpack és onpack reklámozását is. A reklámozás e módjainak lényege, hogy a termékek dobozain, valamint dobozaiban nyereményjáték felhívásokat helyeztek el, amelyek tiltott dohányreklámozásnak minősülnek. 6 alkalommal állapítottak meg ilyen típusú jogsértő reklámozást.
Dohány a bíróságon |
A dohánytermékek reklámozása kapcsán kialakult jogvitákban két alkalommal került sor a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárására . Az LB ítéleteiben egyértelművé tette, hogy az utcafronti dohányáru márkanév tiltott gazdasági reklámtevékenységnek minősül. A bíróság indokolásában megfogalmazta, hogy a kivételi szabály szerinti „eladás hely” kizárólag az értékesítő üzlet belső terét jelenti. A Legfelsőbb Bíróság kimondta azt is, hogy a márkanév üzlethomlokzati kommunikációjában fellelhető a reklámtartalom is, ezért a dohánytermékek bármilyen köztéri hirdetése tilalmazott gazdasági reklámnak minősül. |
Az alkoholtartalmú italokat köztéren a közoktatási és egészségügyi intézmények bejárataitól számított 200 méterre lehet csak reklámozni, mégis 31 esetben a tilalmi övezetben hirdették őket.
Míg a köztéri jogsértés általában csökkent, addig a dohányáruk üzletkülsőkön (cégtáblákon, világító reklámtáblákon, kirakatban, köztéri hamuzókon, matricákon) történő hirdetéseinek száma növekedett. Tiltott dohányreklámozást emiatt 385 esetben állapítottak meg.
A felügyelőségek a jogsértő reklámtevékenységek kapcsán folytatott eljárásaikban a legtöbb esetben a reklámozók, illetőleg a közzétevők terhére állapítottak meg kötelezettségeket. Egyes esetekben ugyanakkor — különösen a gyógyszerkészítmények tiltott hirdetései kapcsán — előfordult a reklámszolgáltatókkal szembeni szankcionálás is.
Az első fokon eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok a szankciók között tipikusan a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezést, valamint a jogsértés körülményeihez igazodó bírság kiszabását együttesen alkalmazták. A felügyelőségek a vizsgálat időszaka alatt összességében 701 esetben hoztak olyan határozatot, amelyekben együttesen állapítottak meg kötelezést és bírságot a kötelezettek terhére.
Az első fokú határozatokkal kiszabott bírság összértéke 78 009 110 Ft. Kisebb súlyú jogsértések esetében — 257 esetben — kizárólag kötelezésre szóló határozatot bocsátottak ki.