A hír "igaz, de sok minden a szövegkörnyezetéből kiragadva nem ugyanaz" - nyilatkozta a neves kutató, hozzátéve, "mulatságos dolognak" tartja, hogy számos, vele kapcsolatos tény mellett a Magyar Nemzet azt nem említette meg, hogy korábban a lap szerkesztőbizottságának tagja volt, "nem is rövid ideig".
A történteket Bácskai Tamás azzal indokolta: az 1956. október 23-i tüntetésen és annak előkészületei során "teljesen véletlenül, nagyon radikálisan jobboldali műegyetemi környezetbe" került. Ott "olyan erőteljes antiszemita jelszavak voltak", hogy úgy érezte, "ez vissza fog menni valami olyan '44-es folyamatba", s arra a következtetésre jutott, hogy "meg kel őrizni azt, ami van, mert életveszélyes helyzet alakul ki zsidók számára".
Nem tudta, hova vezet
Hozzátette, kiszolgáltatott helyzetben volt, mivel húga a forradalom után - férjével, a Nagy Imre köréhez tartozó Tánczos Gáborral - a romániai Snagovba került fogságba, a házaspár lánya pedig családjuknál maradt; "gyáva voltam abban a tekintetben, hogy azt mondtam: még az hiányzik, hogy itt még egy állás elvesszen" - nyilatkozta. "Nem láttam még be, hogy a rendszer hova vezet, azt hittem, hogy reformálható" - mondta el, beszervezése körülményeiről azt közölve, hogy "nem közvetlen fenyegetésként", de érzékeltették vele családja miatti szorult helyzetét.
A titkosszolgálattal fennálló kapcsolatának megszakadásáról szólva kijelentette: amikor "egy kicsit jobban" látta a helyzetet, "úgy lettek elégedetlenebbek a jelentésekkel", hozzátéve, ő "egy nagyon közlékeny ember", s gondolja, "az volt az aggodalmuk, hogy kifecsegem ezt a dolgot".
Szabó István és Nagy Lajos
"Bácskai Tamás 1956. november 29. és 1961. augusztus 16. között bizonyíthatóan együttműködött a Kádár-éra titkosszolgálatával. Ez idő alatt nemcsak kollégáiról, hanem családtagjairól és azok barátairól is rendszeresen jelentett", köztük "apjáról, testvéréről és annak férjéről, felesége szüleiről és azok rokonairól, gyermeke óvodájáról, első feleségéről, Gál Éváról, annak második férjéről és barátaikról" - írja szombati számában a Magyar Nemzet.
Az írás szerint a Szabó István, majd Nagy Lajos fedőnéven dolgozó ügynök 1961-ben "lezárta" ezen tevékenységét; a lap emlékeztet arra, hogy Bácskai Tamást 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki Göncz Árpád akkori államfő.