| Bácskai ügynök volt |
| Fél évtizeden át aktív kapcso-latban állt a Kádár-rendszer tit-kosszolgálatával a Magyar Nem-zet szombati számában megje-lent írás szerint Bácskai Tamás közgazdász, aki az MTI-nek nyilatkozva elismerte, hogy valóban jelentett az ötvenes évek végén az állambiztonsági szerveknek. Részletek |
Az írás szerint a lap szerkesztőségébe pénteken "feladó megjelölése nélkül küldeményt juttattak el, benne egy fénymásolt dokumentummal, amely szerint a Krakus Péter fedőnevű ügynök polgári neve Szita Károly. Krakus a papír szerint 1980. július 2. és 1989. május 9. között titkos megbízottként szolgálat."
A cikk szerint "foglalkoztatási vonala" katonai objektumok védelme volt; "az írógéppel kitöltött űrlapon a Szita Károly neve mellett felsorolt adatok megegyeznek Szita Károly jelenlegi (fideszes) kaposvári polgármester születési és egyéb adataival".
"Lapunk véleményt kért nemzetbiztonsági szakemberektől, akik közölték, ez a dokumentum annak a kartonnak a fénymásolata, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nemrég Szita Károly rendelkezésére bocsátottak" - olvasható a Népszabadságban.
| Krakus nyomában |
| Az Index kaposvári forrásai sze-rint a 897-es számra végződő M (munka) dossziét, amelynek tit-kosságát már feloldották, 1980. július 2-án nyitották, és 1989. április elsején zárták le. A gyűjtő tartalmazza a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott (tmb) jelentéseit, az őt tartó tisztek feljegyzéseit és az irat-nyilvántartással kapcsolatos ki-mutatásokat. Az akta összesen mintegy 150 lapból áll. Az 1989-es kigyűjtés szerint a tmb több mint 40 darab kézírásos jelen-tést írt Krakus álnéven. A dossziéban található egy olyan kigyűjtés is, amely tartalamazza a jelentésekben szereplő személyek nevét ábécésorrend-ben. A kilencéves működés alatt 23 személy neve került az iratgyűjtőbe, a róluk szóló jelentések operatív feldolgozá-sában pedig részt vett a III/III-as osztály is. |
Az Index internetes hírportál fórumának egyik hozzászólásában január elején azt állították, "bizonyíték van arra, hogy a rendszerváltás előtt Kaposvár jelenlegi első emberét is beszervezték"; "Kaposvár polgármestere érdemben nem cáfolta az állításokat, ám felhívta a figyelmet arra, hogy parlamenti képviselőként 1998-ban átvilágították" - írta az Index, amelynek állítását a fideszes politikus mindeddig tagadta.
Január 21-én, miután betekintést nyert az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a személyére vonatkozó iratokba, kaposvári sajtótájékoztatóján a politikus kijelentette, "nem voltam ügynök", s hozzátette: jogászokhoz fordult, hogy tegyék meg a szükséges jogi lépéseket az ennek ellenkezőjét állítókkal szemben, úgy nyilatkozva, "politikai támadás célpontja vagyok", de a küzdelmet folytatja, de azt nem a sajtóban kívánja megvívni, tevékenységét a város lakóinak kell megítélniük, és az, hogy miként vélekednek, a szavazóurnáknál fog eldőlni.
A polgármester azt mondta: a sejtése beigazolódott, a nevével összefüggésbe hozható iratok érkeztek a levéltárhoz a Nemzetbiztonsági Hivataltól; nevezetesen az is, "ami eddig a sajtó birtokában" volt, amiből szerinte kétféle következtetés vonható le: "vagy a Nemzetbiztonsági Hivataltól került a sajtó birtokába ez az irat, vagy ha nem, akkor ez a papír még három hete nem volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál".