A csatlakozás óta első alkalommal elkészített magyar nemzeti jelentést pénteken mutatták be Budapesten. Az Eurobarometer felmérést az EU 25 tagállamában és a négy tagjelölt országban tavaly októberben és novemberben végezték el. Thomas Glaser, az Európai Bizottság budapesti képviseletének megbízott vezetője kiemelte: a magyarok pesszimizmusa az Eurobarometer adataiból is kitűnik, ugyanakkor az is, hogy a magyarok az átlagnál többet tudnak az EU-ról.
A közzétett felmérés kitér arra, hogy Magyarországon 2004 őszén az ország uniós tagságának támogatottsága 49 százalékos volt, ezzel a tíz új tagállam között Magyarország csak a hetedik helyen áll. Az új tagországok közül csak Lettországot (ahol a tagság támogatottsága 40 százalék), valamint Csehországot és Máltát (45-45 százalék) előzi meg Magyarország.
Az EU-felmérés azt mutatja, hogy a 25 tagországban is a munkanélküliség és a gazdasági helyzet áll a problémalista élén. A magyarokat leginkább foglalkoztató további, külön címszó alatt megnevezett gondok között az inflációt (27 százalék), az egészségügyet (24 százalék), a nyugdíjakat (13 százalék) illetve a lakásügyet (8 százalék) említették.
Az Eurobarometer megállapítása szerint nőtt a magyarok bizalma az EU és annak intézményei iránt, és a magyarok saját élethelyzetük jövőbeni alakulását tekintve is optimistábbak lettek, mint a belépést követő időszakban, illetve a 25 tagország lakosai átlagosan. A többi tagországban ugyanakkor sokkal többen vallják magukat elégedettnek, mint a magyarok.
Az ezer fős mintavétellel készített felmérés egyik megállapítása, hogy az EU-tagállamok közül Magyarországon a legkevésbé fontos az európai identitás az emberek számára: a Magyarországon megkérdezettek 64 százaléka saját magát a közeljövőre tekintve csakis magyarnak tartja.
A TNS Magyarország intézet által elkészített itthoni Eurobarometer közvélemény-kutatás megvizsgálta az unió további bővítésének magyarországi támogatottságát is, és megállapította: 2004 májusa óta 9 százalékponttal, 21 százalékra emelkedett az ellenzők aránya. A közös európai fizetőeszközt, az eurót ugyanakkor a magyarok 60 százaléka támogatja, és csak 26 százaléka ellenzi.
A sajtótájékoztatón Hann Endre, a Medián Közvéleménykutató Intézet igazgatója elmondta: az idén végzett felmérésük szerint a belépésre váró országok közül Horvátországnak van a legnagyobb támogatottsága Magyarországon, majd Bulgária, Törökország és Románia a további sorrend.
A közzétett felmérés kitér arra, hogy Magyarországon 2004 őszén az ország uniós tagságának támogatottsága 49 százalékos volt, ezzel a tíz új tagállam között Magyarország csak a hetedik helyen áll. Az új tagországok közül csak Lettországot (ahol a tagság támogatottsága 40 százalék), valamint Csehországot és Máltát (45-45 százalék) előzi meg Magyarország.
Az EU-felmérés azt mutatja, hogy a 25 tagországban is a munkanélküliség és a gazdasági helyzet áll a problémalista élén. A magyarokat leginkább foglalkoztató további, külön címszó alatt megnevezett gondok között az inflációt (27 százalék), az egészségügyet (24 százalék), a nyugdíjakat (13 százalék) illetve a lakásügyet (8 százalék) említették.
Az Eurobarometer megállapítása szerint nőtt a magyarok bizalma az EU és annak intézményei iránt, és a magyarok saját élethelyzetük jövőbeni alakulását tekintve is optimistábbak lettek, mint a belépést követő időszakban, illetve a 25 tagország lakosai átlagosan. A többi tagországban ugyanakkor sokkal többen vallják magukat elégedettnek, mint a magyarok.
Az ezer fős mintavétellel készített felmérés egyik megállapítása, hogy az EU-tagállamok közül Magyarországon a legkevésbé fontos az európai identitás az emberek számára: a Magyarországon megkérdezettek 64 százaléka saját magát a közeljövőre tekintve csakis magyarnak tartja.
A TNS Magyarország intézet által elkészített itthoni Eurobarometer közvélemény-kutatás megvizsgálta az unió további bővítésének magyarországi támogatottságát is, és megállapította: 2004 májusa óta 9 százalékponttal, 21 százalékra emelkedett az ellenzők aránya. A közös európai fizetőeszközt, az eurót ugyanakkor a magyarok 60 százaléka támogatja, és csak 26 százaléka ellenzi.
A sajtótájékoztatón Hann Endre, a Medián Közvéleménykutató Intézet igazgatója elmondta: az idén végzett felmérésük szerint a belépésre váró országok közül Horvátországnak van a legnagyobb támogatottsága Magyarországon, majd Bulgária, Törökország és Románia a további sorrend.