"Ez a lista (...) rendkívül sokat ártott, ugyanis semmit nem lehet biztosan tudni, viszont nagyon sok embert megbántott" - mondta Burány Sándor MSZP-frakcióvezető-helyettes a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A szocialista képviselő nevetségesnek nevezte azt az állítást, hogy a közzététel mögött az állna, hogy eltereljék a gazdatüntetésről a figyelmet. Burány szerint amíg a történeti levéltárban lévő dokumentumokat szakemberek tételesen át nem lapozzák, addig nem lehet hiteles semmilyen lista. A képviselő arra a felvetésre, hogy egyetlenegy MSZMP-s név sincs a listán, azt válaszolta: ha ez valóban az a lista, amelyet Antall József Németh Miklóstól kapott, akkor erre van egy szakmai magyarázat. "Ez a lista alapvetően akkor III/III-as ügynököket tartalmazott", s lehet tudni, az ő esetükben szinte tilos volt MSZMP-s tagot beszervezni - tette hozzá.
További karikatúrák itt  © MARABU |
Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője szintén megerősítette, hogy annak idején fideszes politikusként, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjaként látta a lista egy részét. "Ez, ami most előkerült, ez a közel 219 név, ezeknek a döntő többsége természetesen számomra is ismeretlen volt" - mondta, hozzátéve: "a benne lévő sajátosságok és tévedések alapján" valószínű, hogy ez az a lista, amit a Németh-kormány összeállított. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy óvatossággal kezelni ezt a listát. Fodor arra a felvetésre, hogy az MSZMP egykori politikusai közül egyetlen név sincs a listán, úgy reagált: "láthatóan ez egy féloldalas ügy".
A hét végén egy 219 névből álló állítólagos ügynöklista került fel a világhálóra. A névtelen publikáló azt állítja, hiteles forrásból jutott az öt csoportra osztott névsorhoz, amely véleménye szerint "több mint valószínű", hogy azonos a Németh Miklós által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistákkal, illetve annak a "nyers változata". A 17 lapból álló listán a rendszerváltás előtt az országos sajtó, a kulturális és a művészeti élet, a helyi lapkiadás területén dolgozóknak, a pártok és politikai szervezetek és a történelmi egyházak képviselőinek a neve és a személyazonosság megállapításához szükséges adata (születési hely, év és anyja neve) szerepel.
Közeledett az MSZP és a SZDSZ álláspontja az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvény módosítása kapcsán - mondta el Burány ugyanebben a műsorban. Hozzátette: "a tartalom tekintetében lényegében megvan a megállapodás", ezután a szakmai részleteket kell kidolgozni.
Burány az egyik vitakérdésnek azt nevezte, hogy a szolgálatok fölötti civil kontrollt milyen intézménnyel oldják meg. Az MSZP változata szerint ez kétszintű szabályozással történne: van az iratoknak egy "szupertitkos" köre, s egy kijelölt bíró nézné meg és minősítené a szolgálatok által kijelölt papírokat. Az SZDSZ ezt a bírói intézményt "elfelejtené", és inkább azt szeretné, hogy a civil történészet kontrollja oldja meg ugyanezt a kérdést.
"Ezt a két megoldást lehet és érdemes ötvözni" - mondta Burány, hozzáfűzve: "úgy néz ki", ebben a kérdésben már megegyeztek.
Az egyezetés kapcsán Burány Sándor úgy fogalmazott: "a törvénytervezet benyújtása előtt nem is kell feltétlenül megegyezni sem a koalíciós partnerrel, sem mással, de természetesen a tárgyalás közben ez már célszerű". Az MSZP frakcióvezető-helyettese "nagyon reméli", hogy a koalíciós pártok megszavazzák a törvénytervezetet.
A törvénymódosításhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást illetően Burány Sándor úgy nyilatkozott: "ha a Fidesz támogatja, akkor az alkotmánymódosítás az így is meglehet, azon kívül az SZDSZ nem csukta be teljesen ezt a kaput".
Demeter Ervin szerint az alkotmánymódosításról pártjában megoszlanak a vélemények. Két álláspont van: az egyik lehetőséget adna erre, míg a másik szerint "az olyan mértékű nemzetbiztonsági károkat okoz, amit nehéz kiheverni".
"Én úgy gondolom, hogy jelentős károkat okoz a nemzetbiztonsági szolgálatoknak" - mondta, hozzáfűzte ugyanakkor: ha ez az ára annak, hogy ezt az ügyet véglegesen rendbe tegyék, a Fideszen nem fog múlni.
Az Országgyűlés egy héttel ezelőtt kezdte meg az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás általános vitáját, kedden pedig folytatja az általános vitát.
Visszaélés személyes adatokkal megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda a hét végén nyilvánosságra került "ügynöklista" ügyében. Az iroda saját hatáskörében rendelt el még hétfőn nyomozást, ismeretlen tettes ellen, személyes adatokkal visszaélés gyanúja miatt.
Vasárnap délután Garamvölgyi László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI érdeklődésére közölte: egyelőre nem érkezett a rendőrséghez feljelentés a lista miatt, de ha érkezik, akkor azt érdemben meg fogják vizsgálni.