Alkotmánybírósághoz fordul a Semjén-Balsai-Salamon csoport

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Alkotmánybírósághoz fordul Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő, mert álláspontjuk szerint a 2005. évi költségvetési törvény egyes rendelkezései sértik a vatikáni szerződés bizonyos pontjait, és ezzel diszkriminálják az egyházi intézményeket.

Semjén Zsolt a képviselőtársaival tartott sajtótájékoztatón közölte: az alkotmány kimondja, hogy törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket.

Hozzátette: a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről kötött, 1999-ben törvényben kihirdetett megállapodás védi a protestáns, zsidó és kisegyházak által működtetett intézményeket is, így beadványuk ezen egyházak érdekeit is érvényesíti.

A képviselő szerint a beadványban többletigényt nem fogalmaznak meg, csupán azt, hogy az egyházi intézmények az önkormányzatiakkal egyenlő elbánásban és finanszírozásban részesüljenek.

Semjén Zsolt elmondta: a 13 pontos beadványban többi között kifogásolják, hogy a költségvetési törvény kizárólag az önkormányzati intézményekben biztosít kiegészítő támogatást a közalkalmazotti bérkiadásokhoz, az egyházi és kisebbségi önkormányzatok által fenntartottaknál nem.

Mint mondta, ellentétes a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támogatást az egyház a jövőben bizonyos esetekben nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatokon keresztül kapja, s hogy a törvény bizonyos közoktatási normatívákat csak az önkormányzati intézményeknek biztosít, az egyháziaknak nem.

A költségvetési törvény alapján nem jár állami finanszírozás többi között az egyházi családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményeknek - tette hozzá. Szólt arról: a vatikáni szerződés kimondja, hogy a magánszemélyek az egyház vagy egy külön állami alap javára ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, a törvény szerint azonban az egy helyett négy állami alapot támogathatnak az állampolgárok.

Kifogásolják azt is: a törvény megszünteti annak lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó egyházi szervezet az önkormányzati intézményekhez hasonlóan a szaktárcák költségvetéséből kapjon fejlesztési támogatást. Mint mondta, sérti az intézményalapítás szabadságát, hogy az egyházi intézmény-fenntartónak a helyi önkormányzathoz képest számos többletkövetelményt kell teljesítenie ahhoz, hogy az intézmény működési engedélyt kapjon.

Semjén Zsolt azt mondta: képviselői beadványuknak külön aktualitást ad az is, hogy "az SZDSZ részéről egy példátlan egyház-ellenes támadássorozat indult meg". Céljuk az, fűzte hozzá, hogy az Alkotmánybíróság döntésével ennek a próbálkozásnak elejét vegyék.