Az ügyben vizsgálatot indító Magyar Bányászati Hivatal a kitöréskor a kút karbantartását végző, ománi tulajdonban levő MB Kőolajkutató Rt. felelősségét állapította meg, akik a hivatal megállapítása szerint eljárásuk során megszegték az 1993. évi XLVIII-as, a bányászatról szóló törvény előírásait. Az MBH döntését az érintett cég megtámadta.
A Mol igyekezett tárgyalásos úton megoldani a helyzetet, de ez a törekvése az ománi tulajdonú cég ellenállásán meghiúsult. A MOL Rt. tudomásul veszi a bíróság döntését, amely az őt ért kár egy részének, közel 2,5 milliárd forintnak a megfizetésére kötelezi az alperest. Az összeg nagyságrendjére és az MB Kőolajkutató Rt. anyagi helyzetére tekintettel a megítélt kártérítés MOL-nál történő bevételezésének ideje és mértéke bizonytalan.
A 2000. augusztus 18-án bekövetkezett pusztaszőlősi gázkitörés a magyar olajipar történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. A kút elfojtásához három teljes hónapra és amerikai szakértők bevonására volt szükség. A MOL Rt.-nek több mint ötmilliárd forintnyi kára keletkezett, ennek nagy részét az elégett gáz és a kármentés költsége teszi ki.
Pert nyert a Mol az ománi kőolajkutató cég ellen
Utolsó frissítés:
Az elhúzódó közigazgatási eljárás egyértelműen kimondta, hogy a pusztaszőlősi gázkitörésért az MB Kőolajkutató Rt. a felelős. A most lezárult választott bírósági eljárás kártérítésre kötelezte a MB Kőolajkutató Rt.-t. A bíróság határozata jogerős.