Módosították a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletet

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kormány módosította a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletét, melynek értelmében az oktatási miniszternek lehetősége nyílik arra, hogy bővítse az egyes szakok keretszámait az idén érettségizettek javára, amennyiben hátrányosan érintené őket a felvételi pontok számítása a korábban maturálókkal szemben.

A kormányrendeletnek a szerdai ülésen történt módosításáról Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta: a pontszámítás metódusát már nem lehet megváltoztatni, hiszen azzal jogbizonytalanság állna elő. Az alkotmány ugyanakkor rögzíti az egyenlő esélyek biztosítását is - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért döntött a kabinet a jogszabály megváltoztatásáról.

"Az oktatási miniszter (...) a korábban érettségizettek részére megállapított felvételi pontszámításból fakadó eltérések kezelése és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalásának keretei között dönthet az egyes felsőoktatási intézmények meghatározott szakjain az államilag finanszírozott képzés felvételi keretszámainak olyan mértékű bővítéséről, amely a korábban érettségizettekre irányadó felvétel pontszámításból eredő, az új rendszerű érettségi vizsgát tevő felvételizőket esetlegesen érő hátrányokat ellensúlyozza" - tartalmazza a módosított kormányrendelet. 

A jogszabály rögzíti azt is, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények esetében az oktatatási miniszter a keretszám bővítéséről az felsőoktatási törvényben rögzítettek szerint dönthet. A miniszter közölte, a jelenlegi 62 ezres államilag finanszírozott összkeretszám megmarad. Az egyes szakoknál a keretszámok megváltoztatására akkor lehet számítani, ha a felvettek számában az adott évben és a korábban érettségizettek aránya jelentősen megváltozna a pontszámítás miatt. Eddig a felvételt nyertek kétharmadát az adott évben maturálók tették ki. Magyar Bálint leszögezte: senkit nem fog hátrány érni, sem azért, mert korábban, sem azért, mert idén érettségizett. A változtatást támogatta az igazságügyi tárca és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa is.

Korábban a Tüskevár Országos Szülői Egyesület nevében két szülő az Alkotmánybírósághoz fordult, a Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége pedig aláírásgyűjtésbe kezdett. A szülők azt kifogásolták, hogy az idén debütáló kétszintű matúra eredményeit százalékosan határozzák majd meg, és így rangsorolják a felvételi során is a diákokat. A korábban érettségizettek ötös osztályzata automatikusan száz százaléknak számít majd, míg az idén maturálóknál előfordulhat, hogy egy ötös csak nyolcvan százalékot ér. A szülők kifogásolták azt is, hogy a korábban érettségizők, ha emelt szintű vizsgát tesznek, könnyebben juthatnak hozzá az ezért járó pluszpontokhoz.

Az oktatási miniszter és a kormány vagy nincs tisztában a készülő érettségi botrány nagyságával és a problémákkal vagy szándékosan tesz úgy, mintha apró gondról lenne szó - nyilatkozta a bejelentést kövezően Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Az oktatási tárca korábbi politikai államtitkára szerint másként nem magyarázható, hogy a két súlyos igazságtalanság közül csupán arra keresett "jó-rossz" megoldást, amelyik kevesebb fiatalt érint. Azt a gondot, ami a középszintű érettségi eltérő és igazságtalan számítása körül kialakult és akár több tízezer diákot érinthet, nem létezőnek tekinti Magyar Bálint és a kormány. A kisebb problémát, amely néhány ezer fiatalt érint, is oly módon kezelik, hogy a minisztert olyan jogosítványokkal ruházza fel: egy személyben dönthet egyes tanulók sorsáról. Ez mégoly felkészült miniszter esetében is igen aggályosnak tekinthető - mondta Sió László.