Várhatóan április második felében terjeszti az országos fejlesztési koncepciót a parlament elé a kormány – mondta, Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal európai és fejlesztési ügyekért felelős politikai államtitkára a hvg.hu-nak adott interjúban. Mint kifejtette, a széles körű politikai és szakmai vitára szánt dokumentum a 2007-től 2015-ig megvalósuló második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fő irányvonalait foglalja össze. Kulcsfeladatnak tekinti a kutatás-fejlesztés (az innováció) támogatását, az informatika és a távközlési technológiák széles körű bevezetését, az egészség”ipar”, az oktatás és a kultúra segítését, valamint a közlekedési, és a környezetvédelmi infrastruktúra megújítását.
A szóban forgó időszakban az ország – az újkori magyar gazdaságtörténetben példátlanul nagy összeget – előreláthatóan mintegy 15 ezer milliárd forintot fordíthat fejlesztési célokra. E pénzalap az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, a társfinanszírozásban hozzákapcsolódó hazai költségvetési pénzekből, valamint magántőke-befektetésekből állhat majd össze. Nagyságát jól érzékelteti, hogy az Orbán-kormány fejlesztési programja, a Széchenyi-terv 2000 és 2004 között 153 milliárd forinttal számolt, az első NFT pedig 2004 és 2006 között 1350 milliárd forintnyi fejlesztést irányoz elő.
A kormánynak ez év végéig részleteiben is ki kell kidolgoznia az új fejlesztési tervet, hogy 2006-ban az Európai Bizottsággal alá lehessen írni a vonatkozó szerződést. E dokumentum aztán az EU 2015-ig tartó költségvetési időszakában – tehát több választási cikluson átívelve – kötelező érvényű lesz a mindenkori magyar kormányok számára. "Ilyen formán kulcskérdés, hogy a parlamenti pártok dűlőre jussanak a fejlesztési irányok kijelöléséről és a pénzalapok hovafordításáról, és hogy rövid távú voksszerző szempontjaikat félretéve, elsőbbséget adjanak a távlatos feladatoknak” – mutatott rá Veress József.
Vannak biztató jelek, februárban – a kormányfő kezdeményezésére – tárgyalóasztalhoz ültek a parlamenti pártok, így az ellenzékiek vezetői, a pártok szakértői között pedig folyamatos az információcsere a témában. Nemcsak a minden korábbinál nagyobb modernizációs források felhasználásában kell egyezségre jutni, hanem gyökeres kultúraváltásra is szükség van, a politikai gyakorlattól a civil társadalom működéséig, a közszféra finanszírozásától a gazdaság egészének működéséig. Ebben kulcsszerepet játszhatnak a helyi önkormányzatok, a megyei rendszertől is feladatokat átvenni tudó kistérségek
Ma a magyar gazdaság jószerivel „kettészakadt”. A betelepült multinacionális nagyvállalatok hazai érdekeltségei adják a magyar exportnak több mint felét, a bérből élők egyharmadát foglalkoztatják, jóllehet számuk szerint csupán a magyarországi cégek alig fél százalékát teszik ki. E szektor teljesítménye alapján sorolta a Financial Times 2001-ben, a tudásgazdaságok ranglistáján a hatodik helyére Magyarországot. A hazai gazdaság zömét azonban azok a kis- és közepes méretű vállalatok alkotják, amelyek – ritka kivételtől eltekintve – tőke- és tudáshiányosak, jövedelem- és profittermelő képességük alacsony, s többnyire képtelenek bekapcsolódni a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói körébe.
A közszféra túlnyomó része nem szolgáltató szemléletű, tevékenységének alacsony hatékonysága a fejlődés kerékkötőjévé lett. Az oktatási rendszer például képtelen kielégíteni a mai gazdaság igényeit. Szükség lenne a szakképzés átalakítására, ez egyben égető társadalmi feladat is. Kurrens szakmák elsajátításával az aluliskolázottak, mindenek előtt a roma fiatalok számára könnyebbé válhat az elhelyezkedés, javulhatnak életkörülményeik.
A pártok, szakemberek párbeszédének sikerétől, együttműködésre való hajlamától függ, vajon Magyarország az ír vagy a görög fejlődéshez közelebbi pályát fut majd be az elkövetkező tíz évben – hangsúlyozta a fejlesztéspolitikus. Amikor néhány évtizede csatlakoztak az integrációhoz, életszínvonaluk és gazdasági fejlettségük tekintetében még mindketten messze voltak Nyugat-Európa sikerországaitól. Közel ugyanakkora uniós forrásokat felhasználva Görögország nem ért el minőségileg új fejlettségi szintet, míg az írek az elmúlt 15 év során az unió éllovasai közé küzdötték fel magukat.