Hogy állunk az idegen nyelvekkel?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ellentétben az általános vélekedéssel, amely szerint a "magyar nem beszél idegen nyelv", 1998 óta gyorsan nő az idegen nyelvet beszélők aránya: akkor a népesség 18 százaléka, tudott a magyaron kívül más nyelvet is, 2003-ban 23 százalék volt az arányuk, idén pedig már a népesség 35 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven - közölte kedden a TÁRKI társadalomkutató intézet.

Az élen továbbra is az angol és a német áll: az idegen nyelven beszélők fele angolul, közel fele németül beszél, s körükben az oroszt, franciát és olaszt ismerők aránya 4-14,5 százalék között van.

Kiugróan magas az idegen nyelvet olvasók aránya a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek körében. 2005-ben a 25 év alattiak 76 százaléka, a 26-35 év közöttiek 48 százaléka, illetve a gimnáziumot, főiskolát és egyetemet végzettek 67,78 és 97 százaléka gondolja úgy, hogy olvas valamilyen idegen nyelven.

Míg általában a megkérdezettek között az idegen nyelven olvasni, illetve beszélni tudók aránya közel azonos (36 és 35 százalék), addig a felsőfokú végzettségűek körében alacsonyabb az idegen nyelven olvasókhoz képest az idegen nyelven beszélők aránya (65 és 89 százalék). A szakértők szerint ez az eltérés talán azt jelzi, hogy a valódi nyelvtudás birtokában az egyén már képes kritikusan értékelni saját nyelvtudásának korlátait.