A pártok szavazótáborának ará- nya különböző viszonyítási alapon 2005. áprilisban (százalék) © HVG |
Április elejére a márciusi Medián-felméréshez képest éppenséggel az MSZP támogatói között lettek többen a magukat „biztos" szavazónak mondók (62-vel szemben 66 százalék), miközben a Fidesz-MPSZ hívei közül többen elbizonytalanodtak (69-cel szemben 63 százalék).
Az elmúlt hetekben azonban nem csak ennyi történt. A nagyobbik ellenzéki párt korábbi előnye márciusról áprilisra a teljes szavazókorú népességben is 9-ről 4 százalékpontra szűkült: a Fidesz támogatóinak aránya 32-ről 31 százalékra csökkent, miközben az MSZP esetében ez az arány 23-ról 27 százalékra növekedett.
Pártválasztások az elmúlt egy évben (a "biztos" szavazók százalékában) |
A legnagyobb mértékben épp ott csökkent a Fidesz előnye, ahol előzőleg a legnagyobb volt, tehát a fiatalabb korosztályokban. A 40 évesnél fiatalabb szavazópolgárok körében a nagyobbik ellenzéki párt támogatóinak aránya 42-ről 38 százalékra esett vissza, a nagyobbik kormánypárt támogatóié pedig 15-ről 21 százalékra nőtt – a fiataldemokraták fölénye tehát még így is tetemes.
A negyvenes generáció esetében a helyzet kiegyenlítettebb, az 50 évesnél idősebb korcsoportban gyakorlatilag nem változott a verseny állása: az MSZP most is 9 százalékponttal vezet riválisa előtt.
Átrendeződtek a szavazótáborok az iskolai végzettség szerint is. A legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében valamelyest még tágult is az olló a Fidesz javára, ám az érettségizett és a diplomás szavazók körében az MSZP átvette a vezetést.
A mostani Medián-felmérés tanúsága szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás óta eltelt időben azok a témák keltettek nagy érdeklődést a politikailag tudatos közönségben, amelyek előnytelenek a Fidesz szempontjából, és amelyek kedvezőek az MSZP számára.
Hann Endre elemzéséből kiderül, hogy a legtöbben a gazdaszervezetek és a kormány közötti megállapodást tartották a hónap legfontosabb eseményének. A második legnagyobb figyelmet keltő esemény a miniszterelnök múzeumkerti kifütyülése volt, amely inkább Gyurcsány mellé állította, mintsem ellene hangolta a közvéleményt. A harmadik fontos témának az Orbán Viktor „tokaji cégügyeiről" a sajtóban megjelentek bizonyultak – ezekről a megkérdezettek 79 százaléka hallott, jóval többen, mint a Fidesz-elnök szintén márciusban címlapra került kezdeményezéséről, a Nemzeti Konzultációs Testület létrehozásáról (39 százalék).
Politikusok népszerűsége 2005. áprilisban © HVG |
A cégbotránytól aligha függetleníthető, hogy Orbán népszerűsége egy hónap alatt 8 ponttal esett vissza. Ez csak azért nem nagyon feltűnő, mert jelenleg a legtöbb magyar politikus „tetszési indexe" alacsony. Az ábránkon feltüntetett, januárhoz viszonyított változások elfedik azt a tényt, hogy a kormánypárti vezetők népszerűsége általában az előző egy-két hónapban zuhant mélyre, és április elejére éppenséggel javult vagy legalábbis stabilizálódott (Gyurcsány Ferencről például márciusban az emberek 41, áprilisban 42 százaléka mondta, hogy szívesen látja fontos politikai szerepben), a legtöbb ellenzéki politikusé viszont csak a legutóbbi hetekben süllyedt a mostani alacsony szintre.