A Krónika hétfői száma beszámol róla, hogy Gazda Árpád, aki egyben a Kolozsvárott megjelenő magyar nyelvű lap vezető szerkesztője, maga is részt vett a múlt heti - a Teleki László Alapítvány által az Európa Tanács védnöksége alatt tartott - konferencián, amelyről a lap hétfői számában tudósított és írt vezércikket.
A szerző a Teleki Intézet igazgatóját, Diószegi Lászlót idézi, aki áttörésként értékelte, hogy a budapesti rendezvényen a római katolikus egyház magas rangú képviselői vettek részt, és a korábbinál lényegesen megértőbb módon viszonyultak a magyar nyelvű misézés moldvai igényéhez. A konferencia hallgatói közül sokan a könnyeikkel küszködtek, amikor a Bákó (Bacau) megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök nagypataki csángó magyar nyelvjárásban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot.
A püspök megvallotta, hogy egy ideig ő maga is fenntartásokat táplált a magyar nyelvű misézés igényével szemben, ma azonban már megérti, átérzi azt. Fontosnak tartotta a múlt ismeretét, és azt is, hogy mindenki legyen büszke az eredetére.
Gazda Árpád emlékeztetőként szembehelyezi ezzel Petru Ghergheli jászvárosi (Iasi) püspök magatartását, aki mindeddig azt hangoztatta, hogy csak akkor látja indokoltnak a magyar nyelvű misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román nyelvű szertartást.
A konferencián Majnek Antal kárpátaljai római katolikus püspök arra figyelmeztetett, hogy csak akkor lehet megoldottnak tekinteni a kérdést, ha a moldvai katolikus papok ugyanolyan szívesen szólalnak meg csángóul vagy magyarul, mint például olaszul vagy németül.
A kerekasztal-beszélgetésen gyakran oldották a hangulatot Böjte Csaba ferences szerzetes megszólalásai. A szerzetes, – akit mindenki Csaba testvérként szólított – anekdotákkal színezve mesélte el azokat a nehézségeket, amelyekkel a dévai szórványkollégium létrehozásakor szembesült. A Bákó megyei (csángóföldi) rekecsini iskolaépítési tervéről szólva elmondta, azt szeretné, ha a létesítmény nem adóként befizetett összegekből épülne meg, hanem személyes adományokból, és az ügy elkötelezettjeinek a közmunkája révén.
Alighanem csak hónapok, évek múltán lehet majd eldönteni, valóban áttörés volt-e a moldvai csángók anyanyelvi misézése ügyében Anton Cosa püspök budapesti felszólalása - írja külön vezércikkben Gazda Árpád, utalva arra, hogy a chisinaui római katolikus püspök közvetlenül nem érintett a magyar nyelvű misézésben. Nem az ő döntésén áll vagy bukik tehát, hogy Pusztinán megszólal-e magyarul a plébános, hogy felcsendülhet-e a magyar ének a külsőrekecsini templom falai között.