Nincs kegyelem a nőknek a seregben

Vonzó a pálya © encarta.com

Évezredes beidegződés, miszerint a férfi védi meg a nőt, a nő pedig nem tud megvédeni egy férfit – fogalmazott Szabó Mária történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ rendezvényén. A nőket a 18. században rekesztették ki a katonai pályáról, amikor sorozáson alapuló állandó hadseregek alakultak. Ennek társadalmi hatásaként a harcoló katona jelent meg, mint hagyományos férfiideál. Éppen ezért váltottak ki elutasítást katonakörökben a harcias nők, hiszen szétzúzták a nőt védő harcos férfi képét – magyarázta Szabó Mária. Ám a sorozáson alapuló hadseregek felbomlása után is igencsak lassú folyamat a nők elfogadása, akiktől ugyanakkor a kezdetekkor a hadsereg legitimációs hiányának javítását várták el.

Nagy kérdés, hogy miért jelentkezik egyre több nő katonának. Egyre több felmérés bizonyítja azt, hogy e jelenség kialakulásában világszerte hangsúlyos szerepe van a nők hátrányos munkahelyzetének, illetve a nemek bére közötti különbségeknek. Az önálló egzisztencia megteremtése – amire szakértők szerint a hadsereg kiváló terep – és a biztos kiszámítható bérezés sok nő számára igencsak vonzó lehet. Nem könnyű szigorú szabályok között élni, mégis rengeteg előnnyel jár az, ha a kapcsolatokra, viszonyokra egyértelmű szabályozás érvényes, nyugodt munkafolyamtot biztosítva, ami ma már elég kevés munkahely prioritása - mondta a történész. Nagy kihívást, ugyanakkor óriási kalandot, anyagi valamint szakmai téren fontos előrelépést jelentenek a más országokban teljesítendő szolgálatok is. A magyar kontingensek - számos katonanővel - szerte a világban teljesítenek könnyűnek és veszélytelennek éppen nem nevezhető küldetéseket.

A nők alkalmazása a hadseregek szervezeteiben a 20. század második felében általánosan elterjedt jelenség lett. A hatvanas és hetvenes években a hadsereg nem csak a nők létszámának növelésével reagált a társadalomban zajló eseményekre, hanem megnyitották a katonai intézmények kapuit, és hagyományosan férfidominanciájú beosztásokban is alkalmazták a nőket. Más országokban a nyolcvanas évek második fele volt a fordulópont, amikor politikai okoktól vezérelve megengedték, hogy a nők akár a harcoló beosztásokban is helyet kapjanak. Azonban elmondható, hogy minden ország esete és megoldása egyedi, a történelemét, kultúráját, társadalmi és politikai körülményeit tekintve sokszor igencsak eltérő megoldásokat választottak a nők hadseregbeli integrációjára.

Felderítőtiszt nem lehet...

A jelenlegi szabályok szerint Magyarországon ma bármilyen beosztást betölthet nő, ha megfelel az előírt feltételeknek. Ám a felsőoktatási képzések között akadnak olyan szakok – ilyen a felderítőszak –, ahol nem hirdetnek felvételt nők számára.

Magyarországon 1945 után nyílt meg a katonai pálya a nők előtt, és főként azok jelentkeztek erre a pályára, akik hátrányos helyzetbe kerültek a munkaerőpiacon. Jelenleg a magyar hadsereg 16 százaléka nő, 9 százalékuk pedig tisztként szolgál - mondta Szabó. Csak összehasonlításképpen az amerikai hadseregben 15 százalékos a nők aránya, a francia, holland, belga hadsereg 10 százaléka nő, míg Olaszországban csak egy százalékos a nők részvételi aránya a katonai pályán. A nők integrálásának folyamatában Szlovénia vezet, ahol a hadsereg 40 százalékát teszik ki a nők, s jóval kevesebb ez az arány Izraelben – 32 százaléka hivatásos katonanő –, ahol kötelező a nők sorkatonai szolgálata.

Annak ellenére, hogy ma már szép számban képviseltetik magukat a nők a katonaéletben, harci alkalmazásuk többnyire korlátozott, sorkatonai szolgálatuk teljesítése során sem kerülhetnek a  frontra az izraeli nők. De akadnak olyan országok, ahol a teljes egyenjogúság jegyében harctérre engedik őket, az ausztrálok ugyanis semmi akadályát nem látják annak, hogy katonanőik a fronton is kipróbálják magukat. Az öbölháborúban az amerikai hadsereg 14 százaléka nő volt, és 37 ezren vettek részt a Sivatagi Vihar fedőnevű hadműveletben. Nem is beszélve arról, hogy a mostani iraki háborúban majdnem kétszer annyian képviseltetik magukat a nők.

Panaszok

Egyre több olyan panasz érkezik a szerződéses katonanők részéről, hogy a toborzáskor mással kecsegtették őket, mint amit valójában megkaptak bevonulásukkor. Sokan kifogásolják, hogy 4-6 ágyas szobát ígértek nekik, most pedig több mint tízen osztoznak egy körleten. Még többen panaszkodnak amiatt, hogy szolgálati idejük lejártával semmilyen lehetőségük nincs szabadidejük hasznos eltöltésére.

A nők hadseregben való szerepvállalása sehol nem zökkenőmentes, és itthon is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a nők esélyegyenlősége, illetve problémáik hatékony megoldása. A 2003-ban alakult Magyar Honvédség Katonanői Bizottság éppen azt a célt tűzte zászlajára, hogy a hivatásos és a szerződéses szolgálatot teljesítő katonanők helyzetét folyamatosan elemezze, vizsgálja az őket érintő kérdéseket, a felmerült gondok orvoslására megoldásokat javasoljon.

„Mit gondol ön a katonanők férfitársaikhoz viszonyított létszámáról a Magyar Honvédségen belül?” – fogalmaz annak a kérdőívnek az első kérdése, amelyet Mudráné Kustos Judit főhadnagy, a Katonanői Bizottság titkára állított össze nemrég. A kérdésekre egyelőre az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogatói Parancsnokság (ÖLTP) és alárendelt csapatai válaszolhatnak. A lehetséges válaszok pedig azok, hogy a) növelhető lenne még, a nők kitartóbbak, rátermettebbek, pontosabbak és precízebbek lennének egyes beosztásokban; b) éppen optimális, se több, se kevesebb katonanő ne dolgozzon a seregben; c) így is sokan vannak, mert a védelmi szféra alapvetően nem nőknek való; d) nincs véleményem a létszámról, ezt a vezetésnek kell meghatároznia. A felmérés még nem zárult le, de a beérkezett válaszokból olyan elemzésre alkalmas anyagot várnak, amely segítséget nyújt a problémák feltérképezésében illetve megoldásában.

Általában érvényes az a hadseregben, hogy legtöbb nő, csakúgy, mint a legtöbb férfi, nem igényel és nem kap más bánásmódot. Mégis vannak kivételek. S ha egy katonanő felmentést kap szolgálati kötelékei alól csak azért, mert nő, az a vezető hibája. A vezető felelősége az, hogy nemre, faji és vallási hozzátartozásra való tekintet nélkül, az egység minden tagja számára biztosítsa az egyenlő bánásmódot – állítják a szakértők.

Az egyik többnyire katonanők által látogatott fórumon az egyik katonanő azt írja, hogy ő bizony kihasználja, hogy a női nemhez tartozik. „Mit is akarnak a katonanők? Szigort, vagy engedményeket? Mert az egyik csoport az előbbire, másik pedig az utóbbira szavaz” – reagál egy másik fórumlátogató, akinek alighanem igaza van, miszerint nagy gond az, hogy nincs egységes szabályozás. A magyar hadseregben ugyanis a parancsnokok döntik el, hogy egy katonanőnek mennyire szabad nőnek lennie a seregben.