A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben, ezzel együtt sokan társadalmi hátterük miatt nem jutnak be a magasabb szintű oktatásba - áll az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) által megrendelt reprezentatív kutatásban, amely a fiatalok életmódját, szokásait, jövedelmi helyzetét és életlehetőségeit vizsgálta.
Az országos kutatás keretében nyolcezer főt kérdeztek meg 2004-ben a Szonda Ipsos kutatói. A válaszok alapján az elmúlt négy esztendőben mintegy 6 százalékkal nőtt a 15-29 éves korcsoport részvétele az iskolai képzésekben.
Kimutatták, hogy míg a középiskolás korúak körében, az utóbbi néhány esztendőben már nem növekedett az iskolai oktatásban részt vevők aránya, a felsőfokú képzésben változatlanul egyre több fiatal vesz részt; a 20-24 évesek körében négy esztendő alatt 14 százalékponttal nőtt az iskolai tanulmányokat folytatók aránya.
Kiderült az is, hogy a felsőoktatás terjeszkedése az utóbbi években elsősorban a főiskolai képzésben részt vevők arányának jelentős növekedésében mutatkozik meg. Az egyetemi képzés esetében nincs számottevő arányváltozás.
Emellett az adatok szerint egyre későbbre tolódik a felsőfokú tanulmányok kezdete, másrészt a megkezdett egyetemi, főiskolai tanulmányok is elhúzódnak, ami pedig összefügg a tanulás és a munka együttes megjelenésének növekvő mértékű összekapcsolódásával - állapítja meg a felmérés.
Az adatok szerint megállt a szakmunkásképzésben tanulók régóta tartó aránycsökkenése. A szakközépiskolai-technikumi képzés változatlanul vonzó, míg a gimnáziumokban az utóbbi években már kissé csökkent a továbbtanulók aránya.
Külön kiemelik, hogy az alacsony iskolázottságú fiatalok aránya nem csökkent az utóbbi években.
A felmérés megállapítja, hogy a társadalmi hátterű iskolázási különbségek kifejezetten nagyok; az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinek változatlanul a szakmunkásképzés kínál továbbtanulási lehetőséget.
Amíg a legiskolázottabb családi, társadalmi környezethez tartozók hattizede vesz részt valamilyen közép- és felsőfokú képzésben, addig a csupán általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők csoportjában mindössze 19 százalék ezek aránya.
A társadalmi hátterű iskolázási esélyegyenlőtlenségek tehát változatlan intenzitással befolyásolják a fiatal nemzedék tudásszerzését, iskolázási esélyét - állapítja meg a kutatás.