Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője közölte: gyakorlórepülés közben zuhant le a vadászgép. A baleset 16 óra 38 perckor történt, miután repülés közben leállt a repülőgép egyik hajtóműve. A szaktárca politikai államtitkára a baleset körülményeinek kivizsgálására vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek vezetője a közigazgatási államtitkár és a légierő parancsnokának helyettese - közölte.
A honvédség 1993 őszén kapott 28 MiG-29-es vadászgépet az orosz államadósság fejében. 1998 nyarán már lezuhant egy ilyen vadászgép a kecskeméti repülőtéren, akkor a pilóta meghalt. A vizsgálat szerint nem műszaki hiba okozta a szerencsétlenséget. A honvédségnek 26 ilyen típusú vadászgépe maradt, de ezek többsége folyamatosan a földön van, miután alkatrészként hasznosítják.
Az MTI egy katonai szakértőtől úgy értesült, hogy műszaki hiba történhetett, miután a gépnek egymás után mindkét hajtóműve kigyulladt. A pilóta a gépet lakatlan terület fölé vezette, majd katapultált.
Egy repülési szakértő szerint a MiG-29-es a nagyon megbízható és a legjobban repülhető repülőgéptípusok közé tartozik; a Magyar Honvédség MiG-29-esei közül eddig kettő zuhant le, ezen kívül csak kisebb balesetek történtek. A legsúlyosabb baleset 1998 nyarán történt, amikor a kecskeméti repülőnapra készülő MiG-29-es zuhant le, a pilóta életét vesztette, a vizsgálat szerint nem műszaki hiba miatt történt a baleset. Kővári László repülési szakértő elmondta: a Magyar Honvédség kecskeméti, 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisára 28 darab Mig-29-es érkezett 1993-ban és 1994-ben az orosz államadósság fejében. Hivatalosan 1994-ben októberében állították hadrendbe ezeket a repülőgépeket.
A tavaly befejeződött hajtómű felújítás és üzemidő hosszabbítás után 14 MiG-29-est tartott hadrendben a légierő, a többit alkatrésznek használják. Ezeket a repülőgépeket a jövőre érkező 14 Gripen vadászrepülőgépek mellett is alkalmazni fogják még egy ideig. Korábban a MiG-ekkel csak kisebb balesetek történtek. Példaként említette azt az esetet, amikor egy repülőgép a leszállás gyakorlása közben túl alacsonyra került és fákba ütközött. Ekkor a vezérsíkot és hajtóművet kellett cserélni. Egy másik alkalommal egy MiG-29-es hajtóműburkolata sérült meg, amikor alacsonyan repült a Balaton felett és egy manőver miatt a vízbe ért a repülőgép alja.
Érdekességként említette, hogy 1993-ban, a MiG-ekre való oroszországi átképzéskor kigyulladt egy kétszemélyes orosz MiG-29-es, amikor egy magyar pilóta orosz oktatójával gyakorolt. Kővári László a szerdán történt baleset okaival kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de azt hangsúlyozta, hogy a MiG-29-es leszállni és felszállni is képes egy hajtóművel. Elképzelhetőnek tartotta viszont, hogy olyan manőverben volt a pilóta, amelyhez egy hajtómű már nem volt elegendő. Szerinte a pilóta vélhetően azért repült a kecskeméti repülőtér felett, mert a repülőnapra gyakorolt. A reptér felett ugyanis ritkán szoktak műrepülni, erre kijelölt légtér van. Az MTI úgy tudja, hogy a Magyar Honvédség egyik legjobb pilótájának tartott Szabó "Topi" Zoltán vezette a repülőgépet, aki korábban díjat nyert az angliai repülőshow-n is.
A honvédség 1993 őszén kapott 28 MiG-29-es vadászgépet az orosz államadósság fejében. 1998 nyarán már lezuhant egy ilyen vadászgép a kecskeméti repülőtéren, akkor a pilóta meghalt. A vizsgálat szerint nem műszaki hiba okozta a szerencsétlenséget. A honvédségnek 26 ilyen típusú vadászgépe maradt, de ezek többsége folyamatosan a földön van, miután alkatrészként hasznosítják.
Az MTI egy katonai szakértőtől úgy értesült, hogy műszaki hiba történhetett, miután a gépnek egymás után mindkét hajtóműve kigyulladt. A pilóta a gépet lakatlan terület fölé vezette, majd katapultált.
Egy repülési szakértő szerint a MiG-29-es a nagyon megbízható és a legjobban repülhető repülőgéptípusok közé tartozik; a Magyar Honvédség MiG-29-esei közül eddig kettő zuhant le, ezen kívül csak kisebb balesetek történtek. A legsúlyosabb baleset 1998 nyarán történt, amikor a kecskeméti repülőnapra készülő MiG-29-es zuhant le, a pilóta életét vesztette, a vizsgálat szerint nem műszaki hiba miatt történt a baleset. Kővári László repülési szakértő elmondta: a Magyar Honvédség kecskeméti, 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisára 28 darab Mig-29-es érkezett 1993-ban és 1994-ben az orosz államadósság fejében. Hivatalosan 1994-ben októberében állították hadrendbe ezeket a repülőgépeket.
A tavaly befejeződött hajtómű felújítás és üzemidő hosszabbítás után 14 MiG-29-est tartott hadrendben a légierő, a többit alkatrésznek használják. Ezeket a repülőgépeket a jövőre érkező 14 Gripen vadászrepülőgépek mellett is alkalmazni fogják még egy ideig. Korábban a MiG-ekkel csak kisebb balesetek történtek. Példaként említette azt az esetet, amikor egy repülőgép a leszállás gyakorlása közben túl alacsonyra került és fákba ütközött. Ekkor a vezérsíkot és hajtóművet kellett cserélni. Egy másik alkalommal egy MiG-29-es hajtóműburkolata sérült meg, amikor alacsonyan repült a Balaton felett és egy manőver miatt a vízbe ért a repülőgép alja.
Érdekességként említette, hogy 1993-ban, a MiG-ekre való oroszországi átképzéskor kigyulladt egy kétszemélyes orosz MiG-29-es, amikor egy magyar pilóta orosz oktatójával gyakorolt. Kővári László a szerdán történt baleset okaival kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de azt hangsúlyozta, hogy a MiG-29-es leszállni és felszállni is képes egy hajtóművel. Elképzelhetőnek tartotta viszont, hogy olyan manőverben volt a pilóta, amelyhez egy hajtómű már nem volt elegendő. Szerinte a pilóta vélhetően azért repült a kecskeméti repülőtér felett, mert a repülőnapra gyakorolt. A reptér felett ugyanis ritkán szoktak műrepülni, erre kijelölt légtér van. Az MTI úgy tudja, hogy a Magyar Honvédség egyik legjobb pilótájának tartott Szabó "Topi" Zoltán vezette a repülőgépet, aki korábban díjat nyert az angliai repülőshow-n is.