A 15-29 éves korosztály többségében magát vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradícióhoz jelentős részben ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban - 10 százalékban - gyakorló fiatalokból áll, hasonlóan a 2000-es kutatás eredményeihez - állítja a Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda felmérése, amely a fiatalok életmódját, szokásait, jövedelmi helyzetét és életlehetőségeit vizsgálta.
A korábbi 36 százalékkal szemben most a megkérdezettek 37 százaléka mondta azt, hogy nem vallásos, míg négy százalékuk nem tudja, hogy vallásos-e, vagy sem, egy százalékuk pedig nem válaszolt.
A felmérésből az is kiderül, hogy tízből heten katolikusnak mondják magukat, minden ötödik felekezethez tartozó református, és továbbra is fennáll, hogy a kisegyházak egyike sem éri el önmagában az egyszázalékos tagságot.
A kutatók szerint a 2000-ben és 2004-ben készült ifjúságkutatás vallásosságra vonatkozó eredményeinek egyik legnagyobb eltérését a felekezeti hovatartozás mutatja. De a változás nem a valamely felekezethez tartozók vallás szerinti megoszlásában, hanem a magukat semmilyen felekezethez nem tartozónak vallók jelentős aránycsökkenésében figyelhető meg. Ezzel együtt a felmérés eredményei lényegesen nem különböznek az Ifjúság 2000 vizsgálat vallásosságra vonatkozó adataitól - állapítják meg a kutatók.
Az Ifjúság 2004 kutatás az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült.
A korábbi 36 százalékkal szemben most a megkérdezettek 37 százaléka mondta azt, hogy nem vallásos, míg négy százalékuk nem tudja, hogy vallásos-e, vagy sem, egy százalékuk pedig nem válaszolt.
A felmérésből az is kiderül, hogy tízből heten katolikusnak mondják magukat, minden ötödik felekezethez tartozó református, és továbbra is fennáll, hogy a kisegyházak egyike sem éri el önmagában az egyszázalékos tagságot.
A kutatók szerint a 2000-ben és 2004-ben készült ifjúságkutatás vallásosságra vonatkozó eredményeinek egyik legnagyobb eltérését a felekezeti hovatartozás mutatja. De a változás nem a valamely felekezethez tartozók vallás szerinti megoszlásában, hanem a magukat semmilyen felekezethez nem tartozónak vallók jelentős aránycsökkenésében figyelhető meg. Ezzel együtt a felmérés eredményei lényegesen nem különböznek az Ifjúság 2000 vizsgálat vallásosságra vonatkozó adataitól - állapítják meg a kutatók.
Az Ifjúság 2004 kutatás az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült.