Szili Katalin © HVG |
A testülettől arra vár választ, mi a teendő, ha a harmadik fordulóban sem sikerül - például több jelölt esetén szavazategyenlőség miatt - köztársasági elnököt választania az Országgyűlésnek, illetve, hogy az érvénytelen szavazatokat beszámítsák-e az eredménybe.
A kérdésekről az első ülésen a testület nem foglalt állást. Az SZDSZ ezen felül felvetette: számítson azoknak a képviselőknek a szavazata is, akik egyik jelöltre sem akarnak igennel szavazni, de "nem" voksukkal részt vennének a véleménynyilvánításban.
Az MDF részéről az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a harmadik fordulóban is biztosítani kell a határozatképességet a Házban az eredményes döntés érdekében. Ez ügyben az ellenzéki párt kezdeményezte, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, de ezt a többi frakció sem az alkotmányügyi, sem pedig az ügyrendi bizottságban nem támogatta.
Már korábban egyezség született a házbizottságban arról, hogy a parlament június 6-i és 7-i ülésén tűzi napirendre az államfőválasztást. Az MSZP jelöltje Szili Katalin. A legnagyobb ellenzéki párt még nem nevezte meg támogatottját, de a Fidesz azt már bejelentette, hogy szimpátiaszavazását Mádl Ferenc "nyerte", a második legtöbb voksot Sólyom László kapta.
Államfőt jelölni legalább 50 honatya aláírásával lehet, a megválasztáshoz az első két körben a képviselők kétharmadának, a harmadik körben a szavazásban résztvevők többségének támogatása szükséges. Az MSZP-frakció tagjai már aláírásukkal már Szili Katalint ajánlották államfőjelöltnek. Az előzetes nyilatkozatok alapján aligha várható konszenzus a jelölt személyéről a négypárti konzultáción.