Zámbó Gyula a Nap-keltében elmondta azt is, nem tud arról sem, hogy az eljárásba vont személyek közül más kötött volna vádalkut, de nem is hiszi, hogy ilyen történt volna.
Az ügyvéd szerint az ügyben a következő lépés az iratismertetés lesz, amikor is a védők végignézhetik a teljes nyomozati anyagot. Mint mondta, számításai szerint az ügy ősszel kerülhet a bíróság elé.
"Az, hogy mikor sikerül eljutni első fokú ítéletig, ez nagyon sok mindentől függ, ezt efolyásolhatja önmagában az is, hogy nagyon sok embert érintő ügy ez (...), és akkor az rendre felmerül, hogy ennyi emberből, akinek el kellene jönni, vajon hány lesz éppen beteg, hány lesz külföldön, hánnyal lesz ilyen-olyan probléma" - közölte az ügyvéd.
Zámbó Gyula a napilapokban megjelent gyanúsítotti listára vonatkozó kérdésre, illetve arra a felvetésre, hogy szerinte miért nem szerepelnek rajta politikusok, úgy válaszolt: nem tudja, hogy ez a lista pontos-e, de a politikusok neve szerinte azért hiányzik a sajtóban publikált - általa egyébként nem ismert - listáról, mert a mentelmi jog miatt velük szemben a rendőrség nem járhat el.
"Ha ebben nincsenek politikusok, de amúgy kellene, hogy legyenek politikusok, akkor azért meg tudok nyugtatni mindenkit, hogy ez nem azt jelenti, hogy elfelejtődött" - jelentette ki, de nem bocsátkozott részletekbe.
A Blikk című bulvárlap pénteki számában közli a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivőjének nyilatkozatát erről a témáról. Horváczy Emese szerint országgyűlési képviselők nem lehetnek a gyanúsítottak között, mert őket védi a mentelmi jog. A lapban megszólal Szőgyényi József ügyvéd is, aki szerint Kulcsár Attila vádalkut kötött a nyomozóhatósággal. A Népszabadság pénteki számában a brókerüggyel kapcsolatban azt írja, elkerülheti a felelősségre vonást a pénzmosással megalapozottan gyanúsítható Schönthal Henrik vállalkozó, valamint Abdo Mahmoud szíriai pénzváltó, mert "a mindkettőjük ellen nemzetközi elfogatóparancsot kiadó magyar hatóságok sem fűznek nagy reményt ahhoz, hogy ügyük elévüléséig sikerül őket elfogatni és kiadatni"; csak akkor lehetne őket felelősségre vonni, ha esetleg addig önszántukból visszatérnének Magyarországra.
Kulcsár Attilát, a K and H Bank volt ügyvezető igazgatója, a K and H Equities egykori üzletág-vezetőjét 20,8 milliárd forintra elkövetett sikkasztással gyanúsítják, amivel 10,7 milliárd forint kárt okozott. Kulcsár Attila június 3-án adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy számításai szerint a tényleges kárérték a gyanúsításban szereplő összegnél alacsonyabb, hat-hétmilliárd forint, ami még valószínűleg csökkenhet a folyamatos zár alá vételek és a bank által visszaperelt összegek esetleges megtérülése miatt.
Kulcsár Attila akkor hangsúlyozta: "az ügy egyes politikai vonatkozásairól továbbra sem kívánok nyilatkozni".