Molnár Csaba, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának volt vezetője sajtótájékoztatón arra hivatkozott, ő fogta el Kulcsár Attilát Bécsben.
"A nyomozási szakban már részben tisztázódott, hogy a valóságban ez úgy történt, hogy a jó viszonyunkra tekintettel én kezdeményeztem a találkozót, és hívtam ki Molnár Csabát Bécsbe, azért hogy hazaszállítson, és bekísérjen a rendőrségre" - mondta Kulcsár Attila.
A KandH Equities egykori vezető beosztású munkatársa azt is kijelentette, a bíróságnak kell majd mérlegelnie, hogy Molnár Csaba valóban elkövette-e az ellene felhozott vádakat. Kulcsár nem tartja azonban "szerencsésnek, hogy az alezredes jogi képviselője, Zamecsnik Péter a saját érdekében médiacirkuszt csinál Molnár büntetőügyéből".
"Zamecsnik Péternek már több jelentős melléfogása és valótlan állítása volt velem kapcsolatban a sajtóban" - indokolta előbbi kijelentését Kulcsár Attila, aki példaként említette, hogy az ügyvéd körülbelül másfél évvel ezelőtt "belekeverte" a nevét Szalóczi Zsolt egykori Synergon-vezérigazgató büntetőügyébe, csak azért, hogy védencét jobb színben tüntesse fel. "Azonban a bíróság komolytalannak és megalapozatlannak találta Zamecsnik csúsztatásait" - magyarázta az exbróker.
Kulcsár Attila nem kívánta kommentálni a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádját, miszerint Molnár Csaba meg akarta akadályozni az ő felelősségre vonását. Mindössze annyit mondott: "remélem, a bíróságon ez is tisztázódik".
"Molnár Csabával az égvilágon semmi bajom nincs, emberileg sajnálom, hogy ilyen helyzetbe került, mert tudom, mit jelent az, ha valaki az eljárás nyomása alá kerül" - mondta KandH brókercégének egykori üzletág-vezetője. "A híresztelésekkel ellentétben Molnár Csabával nem volt, s jelenleg sincs konfliktusom, kitűnő szakembernek tartom" - fűzte hozzá.
A KandH Equities egykori vezető beosztású munkatársát 20,8 milliárd forint elsikkasztással, illetve 10,7 milliárd forint kár okozásával gyanúsítják. Kulcsár Attila korábban azt hangsúlyozta, hogy számításai szerint a tényleges kárérték a gyanúsításban szereplő összegnél alacsonyabb, hat-hétmilliárd forint, s ez még csökkenhet a folyamatos zár alá vételek és a bank által visszaperelt összegek esetleges megtérülése miatt.
"A nyomozási szakban már részben tisztázódott, hogy a valóságban ez úgy történt, hogy a jó viszonyunkra tekintettel én kezdeményeztem a találkozót, és hívtam ki Molnár Csabát Bécsbe, azért hogy hazaszállítson, és bekísérjen a rendőrségre" - mondta Kulcsár Attila.
A KandH Equities egykori vezető beosztású munkatársa azt is kijelentette, a bíróságnak kell majd mérlegelnie, hogy Molnár Csaba valóban elkövette-e az ellene felhozott vádakat. Kulcsár nem tartja azonban "szerencsésnek, hogy az alezredes jogi képviselője, Zamecsnik Péter a saját érdekében médiacirkuszt csinál Molnár büntetőügyéből".
"Zamecsnik Péternek már több jelentős melléfogása és valótlan állítása volt velem kapcsolatban a sajtóban" - indokolta előbbi kijelentését Kulcsár Attila, aki példaként említette, hogy az ügyvéd körülbelül másfél évvel ezelőtt "belekeverte" a nevét Szalóczi Zsolt egykori Synergon-vezérigazgató büntetőügyébe, csak azért, hogy védencét jobb színben tüntesse fel. "Azonban a bíróság komolytalannak és megalapozatlannak találta Zamecsnik csúsztatásait" - magyarázta az exbróker.
Kulcsár Attila nem kívánta kommentálni a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádját, miszerint Molnár Csaba meg akarta akadályozni az ő felelősségre vonását. Mindössze annyit mondott: "remélem, a bíróságon ez is tisztázódik".
"Molnár Csabával az égvilágon semmi bajom nincs, emberileg sajnálom, hogy ilyen helyzetbe került, mert tudom, mit jelent az, ha valaki az eljárás nyomása alá kerül" - mondta KandH brókercégének egykori üzletág-vezetője. "A híresztelésekkel ellentétben Molnár Csabával nem volt, s jelenleg sincs konfliktusom, kitűnő szakembernek tartom" - fűzte hozzá.
A KandH Equities egykori vezető beosztású munkatársát 20,8 milliárd forint elsikkasztással, illetve 10,7 milliárd forint kár okozásával gyanúsítják. Kulcsár Attila korábban azt hangsúlyozta, hogy számításai szerint a tényleges kárérték a gyanúsításban szereplő összegnél alacsonyabb, hat-hétmilliárd forint, s ez még csökkenhet a folyamatos zár alá vételek és a bank által visszaperelt összegek esetleges megtérülése miatt.