Tóth András minderről annak kapcsán beszélt, hogy a tavalyi madridi és az idei londoni merényletek után előkészületben van a kommunikációs adatok őrzésének és tárolásának egységesítése az Európai Unióban. Mint mondta, ez azon adatokat érinti majd, amelyeket a szolgáltató amúgy is minden esetben rögzít. Az illető személyére, a beszélgetés idejére és időtartamára vonatkozó adatok visszakereshetőségét kell majd biztosítania a szolgáltatónak, a beszélgetés tartalmát azonban nem rögzítik. Egyelőre nem tudni, mennyi ideig tartják majd vissza az adatokat, az előkészítő munkában jelenleg hattól 48 hónapig terjedő intervallumról van szó.
Tóth András elmondta: a londoni és madridi merényletek bebizonyították, hogy a kommunikációs adatok alapján visszakereshető, ki, kivel, milyen kapcsolatot tartott. Hozzátette: a mobiltelefon robbantások aktivizálásra alkalmas technikai eszköz, ezért is lehet fontos információ a hatóságok számára, hogy kinél milyen készülék volt, hol és mire használta.
Elmondta azt is: az Európai Unióban sokféle gyakorlat létezik. Van olyan ország, ahol nincs ilyen adatrögzítésre lehetőség, Magyarországon a 2003-ban megszületett hírközlési törvény 36 hónapot ír elő az adatok megőrzésére. Az országban a hivatalos szervek alkalmazzák ezt a lehetőséget kábítószercsempészek és a szervezett bűnözés felderítésénél.
A szigorú törvényi előírások pontosan meghatározzák, kinek, milyen esetben, milyen körülmények között van joga ilyen adatot kérni és szolgáltatni - hangsúlyozta.