A legfőbb ügyész utasítására vizsgálják, ki a felelős azért, hogy a vádiratban egy szövegszerkesztő segítségével visszaállíthatóak voltak a vádlottak személyes adatai.
Egy internetes hírportál értesülése szerint az ügyészség azért kényszerült erre, mert a személyes adatok védelmét sértő módon jelent meg a K and H-ügy vádirata. Az origo internetes hírportál szerint ugyan pirossal kiemelték és áthúzták, de nem törölték teljesen a vádiratban szereplők nevét.
| Ügyvédi Kamara: kaotikus a gyakorlat |
| Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az általános jogi gyakorlatról azt mondta, hogy személyes adatokat semmilyen formában nem lehet közölni. A törvények szerint semmi olyan információ nem jelenhet meg egy ügy gyanúsítottjáról vagy vádlottjáról, amely hátrányos lehet számára. Elvileg teljes vezetékneveket is csak jogerősen elítélt embereknél lehetne használni. Ugyanakkor Bánáti azt mondta, hogy a gyakorlat meglehetősen kaotikus, a nagy nyilvánosságot kapott ügyekben ezeket a szabályokat, különösen a név kiírására vonatkozót, rendszeresen megsértik. |
Az MTI nem sokkal 12 óra után már a személyes adatoktól megfosztott vádirat-kivonatot találta az ügyészség honlapján, azonban egy rövidebb időre ez is elérhetetlennek bizonyult. Nem sokkal délután 14 óra előtt azonban már ismét fent volt az ügyészség honlapján a 31 oldalas kivonat.
A Legfőbb Ügyészség hétfőn közleményben tudatta: a Fővárosi Főügyészség a honlapra került szövegből törölte a személyes adatokat, a korrektúra véglegességének ellenőrzését azonban elmulasztotta, ezért egy szövegszerkesztő program segítségével a törölt részek visszaállíthatóak voltak.
A Legfőbb Ügyészség haladéktalanul intézkedett a honlapon lévő szöveg olyan módosításáról, amely a törölt részek visszaállítását nem teszi lehetővé. Az ellenőrzés elmulasztása miatt a legfőbb ügyész azonnal vizsgálatot indított a személyes felelősség megállapítása érdekében.
Az origo-nak Péterfalvi Attila elmondta: a történtek miatt nem indít külön vizsgálatot, mert már korábban is többször jelezte, hogy a vádiratok nyilvánosságra hozásának nincs törvényes alapja. A vádiratban ugyanis személyes adatok szerepelnek, amelyek védelme nem kellőképpen biztosított.
Péterfalvi szerint ezen kívül problémát jelent az is, hogy a vádirat semmiben nem különbözik egy ügy többi iratától, amelyek nyilvánosságra hozásával külön jogszabály foglalkozik. Az adatvédelmi biztos szerint az rendben van, hogy az ügyészség tájékoztatást ad egy-egy ügyről, a vádiratok nyilvánosságra hozása
azonban akkor is aggályos, ha olyan fontos, nagy érdeklődésre számot
tartó esetről van szó, mint a K and H-ügy.