Itthon

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Bihari Mihályt választotta új elnökéül az Alkotmánybíróság keddi ülésén - jelentette be Holló András leköszönő elnök. A három évre megválasztott új közjogi méltóság november 13-ától látja majd el elnöki teendőit.

"Az Alkotmánybíróság teljes ülése megválasztotta negyedik elnökét, dr. Bihari Mihály alkotmánybíró személyében" - mondta Holló András újságírók előtt ismertetve a testület nem sokkal korábban, zárt ajtók mögött meghozott döntését. Közölte, meggyőződése, hogy a testület felelős döntéssel méltó személyt választott az elnöki tisztségre - hangoztatta a leköszönő elnök. Emlékeztetett arra, hogy az AB "nem szokta közölni az arányokat, csak az eredményt és nincs úgynevezett jelölt" sem, a testület elnöke a tagok egyike lehet.

Bihari Mihály arra az újságírói kérdésre, van-e valami amit elnökként másképp szeretne csinálni, mint elődei, azt mondta: "Ha röviden akarok válaszolni, akkor nincs. A becsületes és a tisztességes bírói testületi munka feltételeit szeretném én is megteremteni (...), mint elődeim". Hozzátette: a teendőkről először a testület teljes ülésén fog beszélni november 13-a után, addig, mint mondta, nem volna illendő és nem is indokolt, hogy elnöki arspoetikát mondjon.

Az "aktívabb, vagy passzívabb" jövőbeni munkára utaló újságírói kérdésre azt mondta, az értelmezhetetlen a számára. Közölte: "az Alkotmánybíróság feladatát, munkáját elsősorban az dönti el, hogy milyen ügyek és indítványok érkeznek (...), milyen a jogrendszer állapota, és ehhez képest az indítványokban mit kifogásolnak a magyar jogrendszert illetően".

Holló András leköszönő elnök kérdésre reményét fejezte ki, hogy még az ő elnöki idején döntés születhet a felsőoktatási törvény alkotmányosságáról. "Ebben én biztos nem vagyok, de reményeim szerint igen" - fogalmazott. A testületi döntést ismertető néhány perces sajtótájékoztatón zavar támadt, mert a hangosító berendezés nem működött, amikor Holló András kihirdette a testület döntését. A kihirdetést meg kellett ismételni, miután több televízió munkatársa hangosan kifogásolta, hogy nem teremtettek megfelelő műszaki feltételeket.

Bihari Mihály életrajza

Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJTK) 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1971 és 1974 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán szociológiát és filozófiát hallgatott, 1974-ben szociológia oklevelet szerzett. 1970-től az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszékén gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-től egyetemi adjunktus. 1981-től 1984-ig a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztályát vezette. 1984-től az ELTE ÁJTK-n az ekkor megalakult Politológia Csoport főállású oktatója, vezetője. 1989-től, a csoport tanszékké válása után, a Politológia Tanszék vezetője. 1984-ben kandidátusi, 1993-ban a tudományok doktora címet szerzett. 1993-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.

1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője volt. 1989-től az MTA Politikatudományi Intézetében a Pártszociológiai Kutatócsoportot vezette, egyúttal politikaelméletet tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikaelméleti Tanszékén. 1988-89-ben részt vett az Igazságügyi Minisztérium alkotmánymódosítást előkészítő bizottságában, több fejezet kidolgozója volt, a köztársasági elnök jogköréről önálló törvénytervezetet készített és publikált. 1989-90-ben részt vett a Németh Miklós vezette kormány Tanácsadó Testületének munkájában. Bihari Mihály tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, de 1988 áprilisában - három másik radikális reformerrel együtt - a rendszert kritizáló nézetei, előadásai, közszereplése, ellenzékinek tekintett mozgalmakban való részvétele miatt kizárták a párt tagjainak sorából. (Az 1989-ben visszavonták a határozatot, de ő nem lépett vissza a pártba.)

Ezután a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, a Nyilvánosság Klub és Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapító tagja volt. 1990-98-ban a Társadalmi Szemle című folyóirat főszerkesztőjeként is dolgozott. Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, amelynek 1989-től alelnöke, 1992-94-ben elnöke volt. Az 1994-1998-as periódusban országgyűlési képviselő volt. 1999 óta az Alkotmánybíróság tagja, 2005-ben a testület elnökévé választották. Húsz könyv, tankönyv, több száz tudományos cikk, tanulmány szerzője. Elméleti és tudományos konferenciák rendszeresen meghívott előadója. Pedagógusi, kutatói munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, többek között 1992-ben Demény Pál Emlékérmet, 1996-ban Bibó István-díjat kapott. Nős, felesége jogász. Három gyermeke van.