A Tokaj Kereskedőház Rt. tevékenységéről szóló részjelentés-tervezet szerint a társaság irányításában az 1999. közepétől bekövetkezett vezetőváltások után egyre inkább a politikai szempontok uralkodtak el. A gazdálkodás veszteségessé vált, amelyet állami tőkejuttatással igyekeztek kozmetikázni. A vezetéssel szembeszegülőket az ÁPV Rt. segítségével, de ha kellett, törvénytelen eszközökkel is elmozdították.
A részjelentés-tervezet úgy fogalmaz: "a Tokaj Kereskedőház 2000-ben és 2001-ben négymilliárd forint tőkejuttatásban részesült, ami - a rendelkezésre álló dokumentumok szerint - Orbán Viktor akkori miniszterelnök egyetértése, jóváhagyása nélkül nem történhetett volna meg".
Az értékelésből kiderül, hogy az állami támogatás döntő részét vegyes minőségű szőlő felvásárlására fordították, ami értékesítési nehézséget okozott a cég számára, és a borvidék jövője szempontjából is káros. Ám - fogalmaz a jelentés-tervezet - "a nagyarányú felvásárlás a kormányzat politikai pozícióját javította Tokajhegyalján, de a miniszterelnök feleségének résztulajdonában álló Szárhegy dűlő Kft. egyes tagjai, ügyvezetője, valamint Stumpf István kancellárminiszter rokonai számára anyagilag előnyösnek bizonyult".
A bizottság szocialista tagjai úgy vélték, a Tokaj Kereskedőház 1999-2001 közötti tevékenységének értékelése szükséges ahhoz, hogy valós képet kapjanak az Orbán-család meggazdagodásának módjáról. Ezért az ezzel kapcsolatos javaslatot megszavazták. Herényi Károly (MDF) arra figyelmeztette a bizottság szocialista tagjait, hogy ragaszkodjanak az országgyűlési határozatban megjelölt feladataikhoz. Az ellenzéki képviselő úgy értékelte, hogy a Tokaj Kereskedőház működése részleteinek vizsgálata nem tartozik a bizottság hatáskörébe, ezért nem szavazott.
A bizottság áttekintette az Orbán Viktor és felesége tulajdonát képező egykori és mostani lakások cseréjének, vásárlásainak, felújításának körülményeit is. Szabó Zoltán (MSZP) elmondta: erre azért van szükség, mert ez a folyamat is szerepet játszott a család vagyonosodásában. A lakáscserékkel kapcsolatban a kormányoldal úgy vélte: a korábban Orbán Viktor és felesége tulajdonában lévő Haris közi lakás képezte a vagyonosodás alapját. Herényi Károly ezzel nem értett egyet, hiszen mint mondta, a bizottság működését meghatározó országgyűlési határozat egyetlen pontja sem vonatkozik a lakáscsere-ügyekre.
A bizottság ülésén szerdán sem jelent meg Bognár Sándor, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. egyik tulajdonosa, aki a felcsúti földek vásárlása kapcsán került üzleti kapcsolatba Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval. Vadai Ágnes, a bizottság szocialista elnöke bejelentette: továbbra is szándékukban áll meghallgatni Bognár Sándort, ezért újabb időpontot kérnek tőle.
A bizottság további dokumentumok bekéréséről is határozott. Így várják az Orbán család XII. kerületi Cinege utcai ingatlanának felújításával, bővítésével kapcsolatos dokumentumokat a kerületi jegyzőtől. Ezt a bizottság már korábban kérte, ám mindeddig nem kapta meg.
Tokaj-bizottság: vita az újabb részjelentésről
Utolsó frissítés:
Nem született egyezség az Orbán-család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság szerdai ülésén a kormánypártok és az ellenzék képviselője között arról, hogy mennyiben tartozik a bizottság hatáskörébe a Tokaj Kereskedőház tevékenységének, illetve az Orbán-család lakáscseréinek vizsgálata.