Pécs lesz a Kulturális Főváros

Pécsi tervek © HVG

Mind a hét olyan magyar város hozzájut fejlesztési forrásokhoz projektje legfontosabb elemeinek megvalósítására, amelyik bekerült az Európa kulturális fővárosa címre kiírt pályázat második fordulójába - közölte Bozóki András a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, miután kiderült: Magyarország Pécset javasolja a brüsszeli döntéshozóknak 2010-re Európa kulturális fővárosának.

A kulturális miniszter konkrétumok említése nélkül úgy fogalmazott, hogy milliárdok állnak majd rendelkezésre a Nemzeti Fejlesztési Tervben erre a célra. A programokat uniós forrásokból, állami támogatásból és magánbefektetők pénzéből finanszírozzák.

A tárcavezető azt mondta, "konszenzus közeli" döntéssel esett a választás Pécsre, a nemzetközi zsűri könnyű helyzetbe hozta a kabinetet, amely örül, hogy szakmai alapon szakmai döntés született.

Bozóki András a győztes pályázat erényei között a benne megfogalmazódó régiófejlesztési törekvést emelte ki és azt, hogy az egyetemi város hangsúlyosan kíván építeni tudástőkéjére. Számított az épített és a szellemi örökség szempontja, és az is, hogy Pécs esetében a Balkán kapujáról van szó.

A kulturális miniszter a napokban tájékoztatja a kormány határozatáról Brüsszelt, ahol jövő tavasszal várható végleges döntés. 2010-ben egy magyar és egy német város lesz Európa kulturális fővárosa.

Budapest minden segítséget megad Pécsnek, hogy az Európa kulturális fővárosa 2010 címre javasolt település minél sikeresebb programokat szervezhessen az egész magyar kultúra javára - mondta Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén. A nyertesnek gratuláló főpolgármester ugyanakkor sajnálatának adott hangot, hogy nem Budapest végzett az élen. Demszky Gábor szerint a kormány döntésében a kulturális szempontok mellett politikaiak is szerepet játszottak. "Úgy látszik, hogy egy vidéki városnak kellett nyernie" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a döntés politikai célja nyilvánvalóan a Budapest-vidék ellentét oldása volt.

Demszky Gábor bejelentette azt is, hogy a fővárosi pályázatban szereplő kiemelt fejlesztéseket megvalósítják, a dél-budai fejlesztésektől a régi pesti zsidónegyed rehabilitációján át az egykori óbudai gázgyári telep kulturális hasznosításáig.

Esélylatolgatások döntés előtt

A Népszabadság úgy tudta, hogy a kulturális miniszter által felkért tizennégy tagú nemzetközi zsűri már a múlt keddi ülésén felállította az erősorrendet. "Úgy tudjuk, három város, Budapest, Miskolc és Pécs végzett az élen, Debrecen, Eger, Győr és Sopron már nem reménykedhet.(...) Forrásaink úgy vélik, hogy végül Pécs lesz a győztes" - áll a napilap szerdai cikkében.

A Bozóki András kulturális miniszter által felkért szakmai és laikus zsűri tagjai: Liz Barrett újságíró (Nagy-Britannia); Enyedi György akadémikus; Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára; Julius Horváth egyetemi tanár (Szlovákia), Kovács János Mátyás közgazdász; Ladányi János szociológus; Greg Richards, a Tourism Research and Marketing UK partnere (Nagy-Britannia), Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára; Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke; Pekka Timonen, Helsinki kulturális igazgatója (Finnország); Uj Péter újságíró; Vargha Mihály építész; Ingo Weber EU-szakértő (Németország); Wessely Anna szociológus.

Pécs - mivel pályázott?

© HVG A határtalan város. Miközben a pályázat a város hagyományos kulturális karakterére (műemlékek, egyetem) alapoz, feltörné a történelmileg kialakult kulturális struktúrákat. A fejlesztések - egy kivétellel - a belvároson kívüli területekre összpontosulnak, egy új kulturális tengelyt hozva létre a városmag és a külső területek között. Az ipari termelés szűkülésével folyamatosan funkcióját veszítő Zsolnay-gyár - amolyan város a városban jellegű képződményként - új kulturális negyedként éledne újjá. A pályázat a grandiózus új építészeti alkotások helyett a "sok kicsi sokra megy" elvére épül. Célja: visszaadni a város közösségi tereit, erősíteni mediterrán karakterét. Az új sétálóövezetek, parkok kialakítása során felszínre hoznák például az urbanizációval az aszfalt alá szorított csermelyek, patakok egy részét. (HVG, 2005. október 15.) A pályázat honlapja az alábbi linkre kattintva érhető el.