Járai Zsigmond szerint csak 2007-től lehet elkezdeni a valódi felkészülést az euróhoz való csatlakozási folyamatban, ezért marad másfél év a hiány lefaragására."Sem az idén, sem jövőre (…) semmilyen változás nem lesz, sőt inkább rossz irányba megyünk” - vélekedett a jegybankelnök az MTV Este c. műsorában.
 Járai Zigmond. Forintról euróra © Túry Gergely |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy vélekedett, hogy az lenne a jó, "ha körülbelül 2000 milliárd forinttal lenne kevesebb az államháztartás kiadása, mint a mostani." Járai Zisgmond szerint nem pesszimista véleményt fogalmazott meg, hanem a valós gazdasági helyzetről számolt be, amikor értékelte a magyar gazdaság helyzetét. A Magyar Televízió Az Este című műsorában kijelentette: "a Nemzeti Banknak el kell mondania, hogy milyen dolgokat kellene megtenni ahhoz, hogy túljussunk azon a nehéz pénzügyi helyzeten, amiben Magyarország van." A jegybankelnök úgy vélekedett, hogy a közgazdászok nagy része egyetért vele abban, hogy el kell kezdeni az államháztartási reformokat.
Műsorvezetői felvetésre, miszerint a közgazdászok azzal vádolják, hogy pénzügyminiszterként ő sem tett eleget a kérdésben, azt válaszolta: "ha megnéznék ezek a közgazdászok a számokat és nem torzítanák, akkor világosan látszana, hogy 2000-ben voltak a legjobb állapotban a magyar államháztartási pénzügyek. Ez az államháztartási hiány akkor egyedül felelt meg az úgynevezett maastrichti követelményeknek." Ugyanakkor Járai elismerte, hogy 2001-ben a folyó fizetési-mérleghiány valóban nagy volt, amit a gyors beruházásokkal indokolt. Szerinte ez a "visszamutogatás kifejezetten figyelemelterelő célzattal történik."
Az MNB elnöke azért jósolt 9-10 százalékos hiányt jövőre, mert olyan állami kiadások várhatók, amit nem kalkulálnak a hiányba, de számolni ugyanúgy kell vele. Példaként a MÁV-ot említette.
