A térség összefogásának köszönhetően 14 ezer 300 új ház csatlakozhat a csatorna-hálózathoz, ami az 52 ezer embert érint - mondta az aláírást követően Veres József, az Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Minisztérium politikai államtitkára.
Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumpolitikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházás azért is jelentős, mert a terület alacsonyan fekvő és belvizes, így elengedhetetlen a korszerű szennyvízelvezetés. A projekt előkészítése 150,4 millió forintba kerül, amelyet a kormány 112,8 millió forinttal támogat. Buzás Péter, Makó polgármestere ismertette: a városban 2001-2002-ben állami támogatásból 18 kilométeres csatornahálózat, öt új szennyvíz-átemelő, valamint egy biológiai szennyvíztisztító telep épült, ennek ellenére a térség jelentős lemaradásban van országos viszonylatban a szennyvíz-kezelés területén.
A beruházásban Makó mellett Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád és Maroslele érintett; a kivitelezés várhatóan 2007 harmadik negyedévében indul és előreláthatóan 2010-ben fejeződik be. Célja, hogy Makón a meglévő csatorna-hálózatok részleges rekonstrukciója mellett a még csatornázatlan városrészekben, továbbá a szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozó, jelenleg csatornázatlan településeken kiépüljenek a szennyvízelvezető rendszerek, és az azokhoz tartozó, illetve a településeket Makóhoz, vagy közvetlenül a makói szennyvíztisztító teleppel összekötő vezetékeken telepített szennyvíz átemelők is. Az érdekelt hat településen összesen 287,9 kilométer új
szennyvízcsatorna, 57,9 kilométer szennyvíz nyomócső, 29,85 kilométer összekötő nyomóvezeték, 30 darab új szennyvízátemelő építésére, további hat szennyvízátemelő bővítésére és korszerűsítésére kerül sor.
A beruházás keretében Makón 7,45 kilométer rossz állapotú, elöregedett beton szennyvízcsatorna és 1,64 kilométer azbesztcement anyagú nyomóvezeték rekonstrukcióját is el kell végezni. A tervek szerint sor kerül a makói biológiai szennyvíztisztító telep bővítésére 30 ezer lóerő névleges kapacitásról 61 ezer 309 lóerő kapacitásra, továbbá a bővített telepen keletkező szennyvíziszapok kezelésének korszerűsítése, víztelenítése és a kezelt iszapok mezőgazdasági hasznosításra alkalmas feldolgozása is a projekt részét képezi.
Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumpolitikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházás azért is jelentős, mert a terület alacsonyan fekvő és belvizes, így elengedhetetlen a korszerű szennyvízelvezetés. A projekt előkészítése 150,4 millió forintba kerül, amelyet a kormány 112,8 millió forinttal támogat. Buzás Péter, Makó polgármestere ismertette: a városban 2001-2002-ben állami támogatásból 18 kilométeres csatornahálózat, öt új szennyvíz-átemelő, valamint egy biológiai szennyvíztisztító telep épült, ennek ellenére a térség jelentős lemaradásban van országos viszonylatban a szennyvíz-kezelés területén.
A beruházásban Makó mellett Apátfalva, Földeák, Kiszombor, Magyarcsanád és Maroslele érintett; a kivitelezés várhatóan 2007 harmadik negyedévében indul és előreláthatóan 2010-ben fejeződik be. Célja, hogy Makón a meglévő csatorna-hálózatok részleges rekonstrukciója mellett a még csatornázatlan városrészekben, továbbá a szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozó, jelenleg csatornázatlan településeken kiépüljenek a szennyvízelvezető rendszerek, és az azokhoz tartozó, illetve a településeket Makóhoz, vagy közvetlenül a makói szennyvíztisztító teleppel összekötő vezetékeken telepített szennyvíz átemelők is. Az érdekelt hat településen összesen 287,9 kilométer új
szennyvízcsatorna, 57,9 kilométer szennyvíz nyomócső, 29,85 kilométer összekötő nyomóvezeték, 30 darab új szennyvízátemelő építésére, további hat szennyvízátemelő bővítésére és korszerűsítésére kerül sor.
A beruházás keretében Makón 7,45 kilométer rossz állapotú, elöregedett beton szennyvízcsatorna és 1,64 kilométer azbesztcement anyagú nyomóvezeték rekonstrukcióját is el kell végezni. A tervek szerint sor kerül a makói biológiai szennyvíztisztító telep bővítésére 30 ezer lóerő névleges kapacitásról 61 ezer 309 lóerő kapacitásra, továbbá a bővített telepen keletkező szennyvíziszapok kezelésének korszerűsítése, víztelenítése és a kezelt iszapok mezőgazdasági hasznosításra alkalmas feldolgozása is a projekt részét képezi.