Gyurcsány: Magyarország nem akarja Erdélyt

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudja, milyenek az aktuális politikai realitások, s hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére irányuló XX. századi politika csak szenvedéseket okozott – mondta a magyar miniszterelnök a magyar és a román tévé közös műsorában.

A magyar kormányfő Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román és a magyar kormány együttes ülése után a román televízió politikai talkshow műsorában, amelyet a Magyar Televízió Este című műsora is sugárzott csütörtök este.

Gyurcsány Ferenc a román televíziónak adott interjújában elmondta, hogy ha van is a két ország történelmében nagyon sok fájó pont, a múltat megváltoztatni nem lehet. "Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége az első világháborút lezáró békét igazságosnak találja-e vagy sem, akkor azt tudom önnek mondani, hogy tízből kilenc azt mondja, hogy nem, és én is a kilenc között vagyok" – mondta Gyurcsány Ferenc a román televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy Magyarország vissza akarja-e kapni Erdélyt.

"Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége tudomásul veszi-e megváltoztathatatlan realitásként ezt a békét és ennek következményeit, azt fogom mondani, hogy tízből kilenc igen, és a kilenc között vagyok én is" – mondta Gyurcsány Ferenc.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar népnek és a budapesti kormány politikájának nincsenek soviniszta tendenciái. Rámutatva, hogy a XX. században a román és a magyar királyi állam kölcsönösen sebeket ejtettek, de ma már ezek túlhaladottak, a magyar kormányfő kijelentette: a két ország kapcsolataiban jobban ki kell használni a jelent és a jövőt, magunk mögött kell hagynunk a múltat, mert abban találhatók a nézeteltérések okai.

Egyébként a történelminek nevezett közös román-magyar kormányülés után Calin Popescu Tariceanu román kormányfő kilátásba helyezte: a jövőben a bukaresti más szomszédos országok kormányával is tarthat együttes ülést. Ezek között nevezte meg Bulgáriát és – a moldovai demokratizálódási folyamat folytatásának függvényeként – a Moldovai Köztársaságot.

A beszélgetésen szóba került a magyar anyanyelvű oktatás kérdése is. Tariceanu elismeréssel szólt arról, ahogy a magyar oktatást megszervezték Erdélyben, ugyanakkor nem ért egyet a szegregációval. "Azt hiszem, hogy az a lehetőség, hogy a román és magyar egyetemisták együtt tanulnak, dolgoznak - ez persze nem jelenti azt, hogy magyarul nem tanulhatnak -, sokkal fontosabb, mintha elkülönítenénk őket." Gyurcsány Ferenc hozzátette, hogy Magyarországnak nem az a fontos, hogy milyen keretek között tanulnak magyarul, hanem az, hogy tanulhatnak saját anyanyelvükön a romániai magyarok.
 
Tariceanu a romániai magyarságról elmondta: "Ők magyar nemzetiségű román állampolgárok, akiknek ugyanazok a jogaik és kötelességeik, mint a román nemzetiségű állampolgároknak." Azt, hogy ezt így kijelenthette, történelmi fontosságú pillanatnak nevezte a román miniszterelnök.