A csődtörvény módosításának célja, hogy egyértelműbbé tegye a felszámolási eljárás menetrendjét, és nagyobb védelmet adjon, ha egy vállalkozó nem tudja, vagy nem akarja kifizetni tartozását az üzletfeleinek - mondta Batiz András, hozzátéve, hogy a módosítás 2006. július 1-én lépne hatályba.
Mint mondta, jelenleg gyakran elhúzódnak a felszámolási eljárások, és ha valaki "trükközni akar", akkor el is tudja kerülni azt, hiszen akkor lehet kérni az adós felszámolását, ha vele szemben 60 napnál régebbi lejárt követelés van érvényben, az utolsó pillanatban azonban kiderülhet, hogy az adós mégis vitatja a tartozást. A kormány javaslata szerint az adóst levélben kell majd felszólítani, hogy fizessen, és ha 30 napon belül nem vitatja érdemben írásban a tartozást, akkor a bíróság elrendeli a felszámolást - tette hozzá Batiz András.
A módosítás szerint ezek után a felszámolás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós fizet - közölte. A szóvivő tájékoztatása szerint a vagyonkimentés megakadályozásának érdekében a hitelező kérheti, hogy az adós céghez - akár a felszámolási eljárás kezdete előtt - vagyonfelügyelőt rendeljenek ki, aki az adós vállalkozás valamennyi vagyontárgyát megvizsgálhatja és a megakadályozhatja azokat az üzleti tranzakciókat is, amelyeket nem tart indokoltnak. Batiz András hangsúlyozta: míg eddig a törvény nem adott igazán előnyt a zálogjoggal biztosított követelés számára, a módosítás szerint, ha a zálogtárgyat a felszámolás során eladják, akkor a vételár a zálogjogosultat illeti.
A közbeszerzési törvény módosításának legfőbb oka, hogy a magyar szabályokat hozzá kell igazítani az uniós előírásokhoz, ennek érdekében a kormány új módszerek bevezetését is javasolja - mondta el a kormányszóvivő, majd kifejtette: az egyik ilyen új módszer a versenypárbeszéd, amelynek lényege, hogy ha egy beszerzésről előre tudható, hogy bonyolult, akkor a beszerző előbb konzultál a lehetséges szállítókkal, és ezek után készíti el az ajánlati felhívást. Hozzátette: a keretmegállapodás intézménye azt jelenti, hogy az első körben több nyertest hirdetnek, majd a második körben ezek a cégek egymás alá licitálva versenyezhetnek a megbízás elnyerésért.
Egy másik újítás, hogy lennének úgynevezett védett műhelyek is, így a közbeszerzési eljárásokban előnyt kapnának azok a cégek, amelyek csökkent, vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, sőt ki lehet írni olyan pályázatokat is, amelyeken csak ilyen cégek indulhatnak - mondta a kormányszóvivő. Közölte: a kormány változtatásokat javasol a parlamentnek néhány értékhatár kapcsán is, így az egyszeri eljárás alsó határát az áru- és szolgáltatások beszerzésénél kétmillió forintról nyolc millióra emeli, míg az építési beruházásoknál ez tízről, tizenöt millióra emelkedik. Elmondta: módosítás szerint közbeszerzési tanácsadót csak a versenypárbeszédes, vagy az európai uniós értékhatárt meghaladó eljárásban kell alkalmazni, minden más esetben szabadon dönthet a pályázó, hogy akar-e közbeszerzési tanácsadót alkalmazni.
Mint mondta, jelenleg gyakran elhúzódnak a felszámolási eljárások, és ha valaki "trükközni akar", akkor el is tudja kerülni azt, hiszen akkor lehet kérni az adós felszámolását, ha vele szemben 60 napnál régebbi lejárt követelés van érvényben, az utolsó pillanatban azonban kiderülhet, hogy az adós mégis vitatja a tartozást. A kormány javaslata szerint az adóst levélben kell majd felszólítani, hogy fizessen, és ha 30 napon belül nem vitatja érdemben írásban a tartozást, akkor a bíróság elrendeli a felszámolást - tette hozzá Batiz András.
A módosítás szerint ezek után a felszámolás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós fizet - közölte. A szóvivő tájékoztatása szerint a vagyonkimentés megakadályozásának érdekében a hitelező kérheti, hogy az adós céghez - akár a felszámolási eljárás kezdete előtt - vagyonfelügyelőt rendeljenek ki, aki az adós vállalkozás valamennyi vagyontárgyát megvizsgálhatja és a megakadályozhatja azokat az üzleti tranzakciókat is, amelyeket nem tart indokoltnak. Batiz András hangsúlyozta: míg eddig a törvény nem adott igazán előnyt a zálogjoggal biztosított követelés számára, a módosítás szerint, ha a zálogtárgyat a felszámolás során eladják, akkor a vételár a zálogjogosultat illeti.
A közbeszerzési törvény módosításának legfőbb oka, hogy a magyar szabályokat hozzá kell igazítani az uniós előírásokhoz, ennek érdekében a kormány új módszerek bevezetését is javasolja - mondta el a kormányszóvivő, majd kifejtette: az egyik ilyen új módszer a versenypárbeszéd, amelynek lényege, hogy ha egy beszerzésről előre tudható, hogy bonyolult, akkor a beszerző előbb konzultál a lehetséges szállítókkal, és ezek után készíti el az ajánlati felhívást. Hozzátette: a keretmegállapodás intézménye azt jelenti, hogy az első körben több nyertest hirdetnek, majd a második körben ezek a cégek egymás alá licitálva versenyezhetnek a megbízás elnyerésért.
Egy másik újítás, hogy lennének úgynevezett védett műhelyek is, így a közbeszerzési eljárásokban előnyt kapnának azok a cégek, amelyek csökkent, vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, sőt ki lehet írni olyan pályázatokat is, amelyeken csak ilyen cégek indulhatnak - mondta a kormányszóvivő. Közölte: a kormány változtatásokat javasol a parlamentnek néhány értékhatár kapcsán is, így az egyszeri eljárás alsó határát az áru- és szolgáltatások beszerzésénél kétmillió forintról nyolc millióra emeli, míg az építési beruházásoknál ez tízről, tizenöt millióra emelkedik. Elmondta: módosítás szerint közbeszerzési tanácsadót csak a versenypárbeszédes, vagy az európai uniós értékhatárt meghaladó eljárásban kell alkalmazni, minden más esetben szabadon dönthet a pályázó, hogy akar-e közbeszerzési tanácsadót alkalmazni.