Az elkövetők egy része már nem csupán a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása elől igyekszik kibújni, de a bírákat is beperli az ítélethozatal hátráltatása, vagy az enyhébb büntetés reményében - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgálati Tanács elnöke.
Jelenleg is van olyan bírósági vezető az országban, aki ellen tucatnyi eljárást indítottak vádlottak, hogy így lassítsák saját ügyük elbírálását.
A főbíró elmondta: többször előfordult már az is, hogy a vádlott az ügyében eljáró bíró méltóságát, becsületét súlyosan sértő magatartást tanúsított, hogy a bíró eljárást indítson ellene, majd erre hivatkozva elfogultság miatt kérte a bíró kizárását.
A hatékony bíráskodásnak ez a fajta akadályozása speciálisan magyar jelenség, az unióban gyakorlatilag ismeretlen, hiszen a régi és az új tagállamok többségében is egyaránt büntető jogszabályokkal védik a bíróságokba vetett közbizalmat. Aki ezt megsérti, akár börtönbe is kerülhet. Magyarországon ugyanakkor nincs ehhez hasonló jogszabály - mutatott rá Lomnici Zoltán. Még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta egy közelmúltban meghozott ítéletében, hogy nem ellentétes az emberi jogi egyezménnyel a bíróságokba vetett bizalom büntetőjogi védelme - jegyezte meg a főbíró.
Hozzátette, a magyar bírósági vezetők a napokban Szegeden tanácskoztak, a rendezvény napirendjén is szerepelt a probléma, és már szó volt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztériummal konzultációt kezdjenek a magyar szabályozás megváltoztatásának lehetőségéről.