A gyakorlat azzal kezdődött, hogy a hajdú-bihari szakemberek a kabai városházán közel egy órán át ismertették kollégáikkal, hogy milyen teendőket kell elvégezniük, ha valahol a fertőzés gyanújával találkoznak - írja a Népszabdság.
Például egy madárinfluenza-gyanús esetről való bejelentéskor a hatósági állatorvosoknak azonnal ki kell szállniuk a helyszínre, és haladéktalanul meg kell kezdeniük a vizsgálatokat. Ezzel egy időben korlátozó intézkedéseket vezetnek be, és megkezdik a járványügyi nyomozást.
Az elhullott állatokat felboncolják, és mintát küldenek belőlük a járványügyi laboratóriumba. Pozitív eredmény esetén megalakítják a járványügyi központot, az illetékes főállatorvos elrendeli a baromfiállomány és a helyszínről származó fertőzésgyanús termékek, például a tojások megsemmisítését. Elvégzik a terület fertőtlenítését. Az intézkedők feladatai közé tartoznak a gazdák kártalanításával kapcsolatos teendők is.
A Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója, Barta János elmondta: már a madárinfluenza-veszélyről szóló hírek előtt is rendszeresen végeztek vizsgálatokat. Az eddigi 1800 vizsgálat egyike sem mutatta ki a betegség kórokozóját.
Ennek ellenére a szakemberek felkészültek a vírus megjelenésére is. Erről adtak bizonyságot a szimuláción, amelyre egy nagyüzem telepén került sor. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott, hogy Magyarországon Hajdú-Biharban tenyésztik a legtöbb baromfit: a megyében 28 milliós, 15 milliárd forintot érő állományt tartanak számon.
A gyakorlat során a szakemberek fölboncoltak egy elhullott csirkét, több élő állatból vért vettek, és a veszélyeztetett állomány elpusztításának technikáját is gyakorolták. Ennek során kétféle módszert alkalmaztak. Az egyik esetében egy nagy befogadóképességű, üres csirkeólba tartálykocsiból - csövön - ipari szén-dioxidot vezettek, így szimulálták a fertőzött állatok elaltatását. A másik esetben háztáji mennyiségű - mintegy kétszáz - állatot pusztítottak el egy zárt terű járműben az odajuttatott szén-dioxid és argongáz keverékével.