Budapesten ülésezik a Helsinki-szövetség

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Budapesten tartja éves közgyűlését az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége (IHF). A Magyar Helsinki Bizottság nagyszabású évfordulós konferenciát rendez.

Alternatív Kulturális Fórum
Húsz évvel ezelőtt, 1985 októberében került sor a Helsinki megállapodást követő utókonferenciák egyikére, a Budapesti Kulturális Fórumra. A szovjet blokk országainak kormányai a fórumon való részvételükkel azt akarták demonstrálni, hogy a szocialista országok maradéktalanul teljesítik a Helsinki záróokmány ajánlásait, támogatják a kultúrát, tiszteletben tartják az alkotók szabadságát. Az amerikai Helsinki Watch, a Nemzetközi Helsinki Szövetség – összefogva a magyarországi demokratikus ellenzékkel – a hivatalos fórum megnyitásával egy időben Alternatív Kulturális Fórumot rendezett, amelynek résztvevői, külföldi és hazai írók, emberi jogi aktivisták a kultúrát gúzsba kötő cenzúráról, bebörtönzött és száműzetésbe kényszerített   alkotókról, a kisebbségi kultúrák elnyomásáról beszéltek. A hatóságok megakadályozták, hogy az összejövetelre a hónapokkal korábban kibérelt konferenciateremben kerüljön sor, a vendégek mégis összegyűltek az első este Eörsi István, a következő két estén Jeles András és Kiss Anikó lakásán. (Érdekesség, hogy Eörsi akkor éppen külföldön tartózkodott.) Az előadók között ott volt az azóta elhunyt Susan Sontag és Danilo Kis, továbbá olyan nemzetközi hírű írók, esszéisták, mint Hans-Magnus Enzensberger, Amosz Oz, Pavel Kohout, Timothy Garton Ash, Jiři Grusa. A magyar irodalmat Mészöly Miklós, Csurka István, Konrád György képviselte. Krassó György az 1956-os forradalomról, Tamás Gáspár Miklós az erdélyi helyzetről, Bence György a cenzúráról beszélt. A magánlakásba szorított, a hazai sajtóban elhallgatott konferenciának sokkal nagyobb volt a nemzetközi visszhangja, mint az ünnepélyes külsőségek között zajló hivatalos fórumnak.
A Budapesten csütörtöktől vasárnapig ülésező szövetség 1983-ban alakult, titkársága Bécsben működik. Feladata, hogy összehangolja az EBESZ-országokban működő Helsinki-bizottságok működését. E bizottságok kormánytól független civil szervezetek, amelyeknek célja, hogy nyomon kövessék és elősegítsék az 1975-ös Helsinki konferencia záróokmányában és más, nemzetközi emberi jogi dokumentumokban meghatározott elvek érvényesülését.

Jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 42 országában – Európában, Észak-Amerikában és Közép-Ázsiában működnek Helsinki bizottságok. Az IHF budapesti tanácskozásának résztvevőit fogadja Somogyi Ferenc külügyminiszter.

A közgyűlésen adják át az IHF Elismerés díját, amit idén a kazahsztáni Jevgenyij Zsovtisz (1955) érdemelt ki. A mérnök végzettségű aktivista 1993-ban alapította meg és 2003-ig vezette az Emberi Jogok és Joguralom Nemzetközi Irodáját. „Munkássága – írja a díj odaítéléséről szóló okirat indokolása – hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megértse, a közöny Kazahsztán, a közöny Közép-Ázsia sorsa iránt a helsinki egyezményben részes államok összességének integritását veszélyezteti.”

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) nagyszabású nemzetközi konferenciát tart jövő hétfőn és kedden a húsz évvel ezelőtti budapesti Alternatív Kulturális Fórum huszadik évfordulójára. A konferencia azt vizsgálja, milyen szerepet játszott az emberi jogok eszméje és jelszava a nyolcvanas évek demokráciát követelő mozgalmában, a rendszerváltás előkészítésében, és milyen szerepet játszik ma.

Kőszeg Ferenc, az 1989-ben alakult MHB elnöke több okkal is indokolta a hvg.hu-nak, hogy miért éppen a húsz évvel ezelőtti Alternatív Kulturális Fórumtól „eredezteti” magát a magyar Helsinki-mozgalom. Ez volt ugyanis az IHF első jelentős rendezvénye, a magyar demokratikus ellenzéknek itt sikerült először „intézményes” kapcsolatot találni nyugati emberi jogi mozgalmakkal, és nem utolsósorban az elnyomó hatalom és a kádári állambiztonság a nemzetközi sajtó által is dokumentált kudarcot vallott.

A konferencia előadója lesz Václav Havel egykori cseh elnök, Göncz Árpád egykor magyar elnök, Jurij Orlov, a Moszkvai Helsinki Csoport (1976) megalapítója, Karl von Schwarzenberg, a Nemzetközi Helsinki Szövetség első elnöke, Szergej Kovaljov, Oroszország volt emberi jogi biztosa, Jiři Dienstbier egykori cseh külügyminiszter, Szőcs Géza költő, Konrád György író, Kis János filozófus és Tamás Gáspár Miklós filozófus

Jövő hétfőn mutatják be Mink András, Alperes: az állam. A Magyar Helsinki Bizottság története című könyvét.