Ők 24-en, akik 2005 híreinek főszereplői voltak (1. rész)

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Idén is összeállítottuk azok listáját, akik minden valószínűség szerint nyilvános életük legjobb vagy legpocsékabb évét zárták. A 12–12 közéleti figura közt tavaly hat politikus volt, idén három virtigli politikus mellett két közjogi méltóság futott be. Megjósoljuk, jövőre sokkal többen lesznek. Egyetlen újrázónk Aján Tamás, akit jövőre már csak mint sportdiplomatát emlegethetünk. Most az első rész, pénteken és jövő hétfőn következik a többi.

Balogh Tibor
, Gábor Dénes-díjas villamosmérnök-holográfus cége bekerült a Világgazdasági Fórum rangsorába, amely a 2006-os év technológiai úttörőit tartalmazza. A Holografika Kft. ráadásul a harminchat vállalat közül az egyetlen kelet-közép európai kiválasztott, s meghívást kapott a 2006. januári davosi csúcsértekezletre is. A magyar vállalkozás egyébként holografikus technológiák és háromdimenziós megjelenítők fejlesztésével foglalkozik, ezek jelenthetik – mondják a technológiai tótumfaktumok - a jövőbeni 3D televíziózás alapját. Baloghék egyik szabadalmaztatott megoldásával a 3D-kép szemüveg nélkül is látható, a Holgrafika monitorjait orvosi és tudományos célra már tavaly óta használják.

Aján Tamás tavalyi negatív listánkon is az első helyen állt. Az ábécé idén is kibabrált vele, új fejlemény viszont, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége is: októberben egyhangúan vonták meg a MOB főtitkárától a bizalmat. Pedig májusban még a közgyűlés újjáválasztotta tisztségében. A magyar nehézatlétikát, sőt az egész honi versenysportot kínos helyzetbe hozó olimpiai doppingbotránynak továbbra sem akaródzik véget érni, így a MOB „érdemei elismerése mellett” áldozta fel második számú vezetőjét. Mindez állítólag nem volt ellenére az örök riválisnak, MOB-elnök Schmidt Pálnak, sőt Jacques Rogge-nak, a NOB elnökének sem. Aján persze elég hibát követett el ahhoz, hogy erre a sorsra jusson: előbb határozottan állította, tudja, hogy mi történt Athénban, hogy aztán legott visszavonja nyilatkozatát. Ráadásul kiszivárgott egy hangfelvétel is, amin Komáromi Lajos szövetségi kapitány arról győzködi a doppingoláson ért Gyurkovics Ferencet, hogy ismerjen be mindent, ezzel mentesítse Ajánt a felelősség alól. Gyurkovics erre nem volt hajlandó, a felelősség ezek szerint maradt.

Bihari Mihály
mint potenciális köztársaságielnök-jelölt kezdte az évet, hogy aztán november 13-tól az Alkotmánybíróság elnöke legyen. A 62 éves alkotmánybírót a Fidesz és az SZDSZ is szívesen látta volna a Sándor-palotában, de a Szili Katalin mögött felsorakozó egykori szocialista frakciótársai nem mentek bele jelölésébe. A taláros testülettel már nagyobb szerencséje volt. Így Horn Gyula után ő a második olyan közjogi méltóság, akinek már iskolai karrierje sem volt nyílegyenes: a villamoskalauz szülőkkel büszkélkedő Ab-elnök eredetileg egy józsefvárosi kisiparosnál a kárpitos mesterséget tanulta ki, s csak 23 évesen, esti tagozaton szerezte meg az érettségi bizonyítványt. Politikai karrierje is kacskaringós: az agonizáló állampárt még idejében kizárta ahhoz, hogy visszavehesse, majd az MDF-en és az MSZDP-n kesztül vezetett az útja a szocialista parlamenti frakcióba. Ennél valamivel egyszerűbben lett a talárosok elnöke, mivel a posztra rajta kívül egyetlen másik jelölt sem volt.

Atkári János
1994 óta budapesti főpolgármester-helyettes – címét ugyan idén is megtarthatta, de hatalom nélkül maradt. Valaha Demszky Gábor megbízható buldogjának számított, mára viszont éppen a főpolgármesterre vicsorog leginkább. Az egyetemi KISZ-titkárból a neoliberális közgazdaságtan fanatikus hívévé lett Atkári idén már csak mint „jogkör nélküli” tisztségviselő őrködik a főváros költségvetése felett, noha egyesek szerint éppen az ő szigorának köszönhető, hogy Budapest büdzséje sokáig egyensúlyban maradt. Igaz, mások meg éppen az ő „fiskális rövidlátását” hibáztatják a fővárosi fejlesztések elmaradásáért. Demszky Gábor – akinek a népszerűségét tavaly év jelentősen megtépázta – idén már az utóbbi, elsősorban a szocialisták irányából érkező hangokra hallgatott. Az SZDSZ-frakcióból is kizárt és magát egy kihaló állatfajjal azonosító Atkári ezt sarkos nyilatkozataival viszonozza, és arról beszél: a főváros érdeke, hogy ne Demszky Gábor legyen a főpolgármester.

Braun Ákos
cselgáncsozó idén Európa- és világbajnok lett, az év magyar sportolójának és Európa legjobb judokájának választották. Nem kis teljesítmény a judós mezőny félelmetes sűrűségét figyelembe véve. Főleg úgy, hogy a paksi judoka tavaly még vissza akart vonulni, mert versenyzőként nem jutott ki az athéni olimpiára. Igaz, Pannónia motorjára kapott, és nézőként legalább ott volt. Braunt már korábban is az olimpiai bajnok Kovács Antalhoz hasonlították, tehetsége és példás szorgalma arra predestinálta, hogy az idén visszavonuló dzsúdólegenda utódja legyen. De az idei évig hiába az Atom Antihoz hasonlatos paksi háttér és a közös edző, Hangyási László, a kiugró eredmények elmaradtak. A dicséretesen szerény Braun a rotterdami és kairói sikerét azzal magyarázta: „itt is, ott is motiváció nélkül álltam rajthoz – megeshet, hogy éppen emiatt győztem.” Reméljük, a pekingi olimpia se jelent kellő motivációt, hiszen jobb lenne a Pannóniát 2008-ban is itthon hagyni.

Bácskai Tamás
közgazdász professzor drámai beismerésre kényszerült: „biztos voltam benne, hogy ez előbb-utóbb kijön, de nem gondoltam, hogy ilyen sokáig élek.” Ami „kijött”, pontosabban napvilágra került, az Bácskai besúgói múltja. A Magyar Nemzet két részben publikált cikkéből kiderült, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével 1999-ben elismert tudós 1956-tól jelentéseket írt a húgáról, az apjáról, a volt feleségéről, az anyósáról, az apósáról, a sógoráról, közeli barátairól és kollégáiról. Bácskai nyilatkozataiban gyávaságával és jellemhibájával magyarázta beszervezését, de megemlítette, hogy az ’56-os forradalomban általa tapasztalt antiszemita kilengések is arra késztették, hogy együttműködjön a Kádár-rezsim titkosrendőrségével. Nem árt, ha tudjuk, hogy - miképpen TGM felhívta rá a figyelmet - Bácskai negyven megfigyeltje közül harminc zsidó. A közgazdász „tartása” 1961-ben kurtán-furcsán ért véget Magyarországon, hogy aztán Bácskai a szovjet befolyás alatt álló Béke Világtanács titkárságára kerüljön.

Caramel Molnár Ferenc néven látta meg a napvilágot. „Az énekesmadár meg az isten” – az idei Megasztár fináléjában a zsűritag Bakács Tibor Settenkedő így nevezte a két döntőst, Palcsó Tamást és Caramelt. Mondanunk sem kell, hogy egész estét betöltő hangjával a huszonhárom éves isten nyerte a tehetségkutatót, rácáfolva egyúttal azokra is, akik szerint roma/cigány versenyző Magyarországon nem rúghat labdába. (Kit udja, hogy a Megasztár első sorozata mennyire erősítette ezt a vélekedést, amelynek két roma indulója a második és harmadik helyet szerezte meg.) A verseny után kiadott, Caramel által előadott dalokat tartalmazó slágeralbumot követően nemrég az énekes saját elképzelései szerint összeállított lemeze is kijött: az előbbi platinalemez, utóbbi rögtön aranylemez lett. A gerincsérvvel küszködő egykori betanított munkásnak magánélete is egyenesbe jött: a többhónapos verseny alatt a vetélytársaként induló Bartók Eszterrel egymásba szerettek, s állítólag már az esküvőt fontolgatják.

Draskovics Tibor
a sokéves idegőrlő államigazgatási megbizatások után idén jó állásokat csípett meg: a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatósági elnökének és az Államadósság Kezelő Központ Rt. igazgatósági tagjának választották. Utóbbi már csak azért is pikáns, mert előző megbízatásából, a pénzügyminiszteriből hivatalosan éppen a meglódult államadósság és a hiány kreatív elszámolása miatt kellett „rapid módon” távoznia. A költségvetési adatok kozmetikázása persze hovatovább szokványos pénzügyminiszteri feladat, nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte. A megbízó többnyire a kormányfő, aki persze a rajtakapott miniszterrel viteteti el a balhét. Nem csoda hát, hogy a magát „szabad kapacitással” rendelkezőként jellemző és szenvedélyes céggründoló exminiszter, újabban aktív vállalkozó leghíresebb firmája az Elintézzük.hu Tanácsadó és Szolgáltató Kft.