A továbbszolgálók kérték

© Az ügynök élete c. dokumentumfilm

"Több pontban elvi konszenzusra jutottunk a szocialistákkal" - így jellemezte a HVG-nek az SZDSZ-frakció hétfői vitája utáni helyzetet Mécs Imre. Eredetileg ezen a napon már a módosító indítványokról kellett volna a T. Háznak szavaznia, ám a parlamenti bizottsági viták után az SZDSZ időt kért, hogy frakcióülésen tekinthesse át a helyzetet, a szocialisták ugyanis az előkészítés során több szabaddemokrata módosító javaslatot leszavaztak.

Az elvi konszenzus azonban a jelek szerint messze van attól, hogy megállapodás legyen belőle. Mécs szerint még tárgyalásokra van szükség a szocialistákkal, bár állítólag már csak egyetlen pontban van komoly vita a koalíciós felek között. "Elképzelhető, hogy tovább halasztjuk a szavazás megkezdését; jobb, ha egy alaposabb törvény készül" - magyarázta a képviselő. Megerősítette ezt az SZDSZ koalíciós kapcsolatokat ápoló államtitkára, Horn Gábor is, aki a legutóbbi tárgyalásokon képviselte a szabaddemokratákat (az SZDSZ ebben a kérdésben illetékes két frontembere, Mécs és Fodor Gábor ugyanis éppen nem ért rá). "A most hétfői szavazásokat amúgy is elhalasztotta az Országgyűlés, ezért valószínű, hogy újabb hetet mindenféleképpen tolódik az ügynöktörvényről való voksolás" - mondta a HVG kérdésére Horn.

Vita azon van a koalíción belül, hogy megnevezhetőek-e a nyilvánosság előtt azok az 1990 előtt állományban lévő állambiztonsági tisztek, akiket az új szolgálatok átvettek. A Burány Sándor (MSZP) által kidolgozott javaslatban az áll, hogy az 1990 utáni demokratikus titkosszolgálatokhoz tartozó összes alkalmazott neve szigorúan titkos. A szabaddemokraták álláspontja szerint viszont ha valaki a diktatúra tisztje volt, akkor neve minden további nélkül megismerhető kell hogy legyen, ám Mécs és Fodor ez irányú indítványát a parlamenti bizottságok - részint MSZP-s voksokkal - leszavazták. A szocialisták is érezték azonban, hogy lépni kellene valamit, ezért képviselőik két áthidaló megoldást is ajánlottak. Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke szerint a továbbszolgáló hivatásosok neve a leszerelésüket követően tíz évig lenne titkos. Ez a javaslat komoly zavart okozott a bizottsági vitákban, például Burány támogatta, míg a kormány képviselője ellenezte (végül a bizottságok közül az alkotmányügyi elfogadta, az emberi jogi, a kulturális és a nemzetbiztonsági elutasította). A másik javaslat sorsa, amelyet Wiener György (MSZP) jegyzett, s 2015-ig tartaná fenn a titkosságot, szintén kacifántosan alakult: ezzel a kormány értett egyet, Burány viszont nem, így mindenképpen további egyeztetésekre van szükség.

© Az ügynök élete c. dokumentumfilm

Kardinálisabb pontokon viszont már engedtek a szabaddemokraták. A tervezet elkészítésének Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által hangoztatott indoka a minél nagyobb nyilvánosság volt. A Burány-javaslat tételesen felsorolta, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának milyen dokumentumokat kell digitalizálnia és interneten keresztül nyilvánosságra hoznia. Idetartoznak az iktatókönyvek, a parancskönyvek, az éves tervek, az operatív tisztek saját naplói, a 6-os kartonok és a T (titkos), valamint az SZT (szigorúan titkos) tisztek kinevezési okmányai. Wiener újabb javaslata alapján viszont ezt a bekezdést a bizottsági üléseken kiszavazták a törvénytervezetből, arra az - eredetileg Kutrucz Katalin levéltári főigazgató-helyettestől származó - érvre alapozva, hogy ez a munka több százezer oldalt érintene, s évekbe telne a megvalósítása.

Azt azonban, hogy más ok is lehet a Wiener-indítvány mögött, jelzi, hogy Fodor és Mécs indítványát, amellyel a digitalizálandó dokumentumok körét csökkentették volna (ám a T, SZT tisztek papírjai és 6-os kartonok nyilvánosságra hozatala mellett voltak), valamennyi bizottságban leszavazták, miután sem a kormány, sem Burány nem értett egyet vele. Ez ügyben végül a szabaddemokraták beadták a derekukat. "A tervezetben egy elnagyolt ígéret szerepelt; a tájékoztatáson van a lényeg; remélem, a fontosabb dokumentumok nyilvánosak lesznek" - magyarázta Mécs. Így a törvényjavaslat a nyilvánossággal kapcsolatban valószínűleg csak annyit tartalmaz majd, hogy az állambiztonsági iratok átadásának felügyeletére létrehozandó Tudományos Tanácsadó Testület dönt majd arról, mit és milyen sorrendben kell digitalizálni és nyilvánosságra hozni.

Ez a testület kerül tehát kulcspozícióba. Ezért az volt várható, hogy a szabaddemokraták a végsőkig harcolnak majd saját elképzeléseik elfogadtatásáért a bizottság összeállítása ügyében. Kétségtelen, voltak is módosító indítványaik, ám ezek sorra elbuktak az eredeti javaslatot pártoló szocialisták ellenállásán. A Burány-javaslat szerint a testület négy tagból állna, kettőt a kormány jelölne, egyet-egyet pedig a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat elnöke. A szabaddemokraták korábban további - történettudománynyal foglalkozó - intézeteknek adtak volna jelölési jogot (például az 56-os Intézetnek, a Magyar Országos Levéltárnak vagy a Schmidt Mária nevéhez köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak), s hasonló javaslatokat fogalmaztak meg egyes ellenzéki képviselők és Donáth László (MSZP) is, ám ezeket is sorra leszavazták a bizottságokban.

A szabaddemokraták szkeptikusak a Burány-féle megoldással szemben, mert a hasonló alapon felállt, a Medgyessy-féle ígéretek nyomán született 2003-as ügynöktörvény által létrehozott felügyelőbizottsággal roppantul elégedetlenek. Úgy ítélik ugyanis meg, hogy a Gálszécsy András egykori titkosszolgálati miniszter vezette grémium nem elég határozott a nemzetbiztonságiakkal szemben az iratátadásnál. Ennek ellenére a hétfői szabaddemokrata frakcióülés után úgy tűnik, az új testület az eredeti tervek szerint fog felállni. Ha így lesz, akkor szinte minden a kormányon múlik majd. Ez pedig - ismerve Tóth András titkosszolgálati államtitkár véleményét - azt valószínűsíti, hogy a nyilvánosság igencsak korlátozott lesz.

RIBA ISTVÁN