Holott az e célra fordítható összesen 10 milliárd forintos idei keret még túl is léphető - legfeljebb 30 százalékkal. Mi több, a jövő évre tervezett ugyancsak 10 milliárd forintnak a felét már az idén le lehet kötni, így összességében akár 18 milliárd forintot is elnyerhetnek a települések útfelújításra. Az 50 százalékos önrész, illetve a hátrányos helyzetű települések esetében a 42 százalékos saját erő előteremtésének nehézségei miatt azonban egyelőre még bőven van megpályázható forrás. Akad tehát, akinek még a félárnál is olcsóbb útfelújítás is drága.
A fokozott támogatásra jogosult települések listája alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 1092, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség miatt pedig 1131 település számít hátrányos helyzetűnek - a két kategória jelentős átfedéseket tartalmaz. Eszerint az ország településeinek több mint egyharmada sorolódik e kategóriába, ám a pályázati pénzből korántsem részesednek ilyen arányban. Kivéve az észak-magyarországi régiót, ahol a nyertes hátrányos helyzetű települések nagyjából elérik a 30 százalékos arányt.
De mintha volna másfajta sajátosságuk is a pályázatoknak: az eddigiek kormánypárti fölényről tanúskodnak. A független polgármesterek által vezetett önkormányzatok - többségükben falvak - legalábbis nem részesülnek olyan mértékben a közpénzből, mint amit a választáson elért számarányuk indokolna. A 2002-es önkormányzati választásokon a polgármesterek elsöprő többsége, több mint 87 százaléka volt független jelölt, miközben a többi - ám értelemszerűen nagyobb - településen nagyjából fele-fele arányban osztoztak a kormánypárti és ellenzéki politikusok. Ezt az arányt korántsem követik az eddigi döntések.
A regionális fejlesztési tanácsokban egyébként garantált a mindenkori kormánypárti többség. A még az Orbán-kormány idején elfogadott törvény ugyanis mind a hét tanácsban a tagok közé emelte a kabinet 11 tárcájának képviselőjét, ami még a kormány szerkezetének állandó változtatgatásával is biztos szavazattöbbséget jelent a kormánypárti érdekeknek. Az is igaz ugyanakkor, hogy mire egy-egy javaslat a tanács elé kerül, szakértők kezén is átmegy, és a tanácsban már nem nagyon szoktak változtatni rajta. Az önkormányzati útfelújításokra kiírt pályázat esetében formai szempontból a Magyar Államkincstár területi szervezetei, tartalmi szempontból pedig a megyei közútkezelő kht-k bírálják el a beadványokat. A szakmai pontszámokat ezt követően egy állandó szakértői bizottság ítéli meg pénzügyi szempontból, majd a Regionális Programozási és Tervezési Bizottság alakítja ki a végső sorrendet. Ez kerül az adott régió fejlesztési tanácsa elé, amelyben a minisztériumok képviselői mellett a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások egy-egy képviselője, a régió megyei jogú városainak polgármesterei, valamint a területileg illetékes regionális idegenforgalmi bizottság elnöke dönt - többségi szavazattal - az előterjesztésről.