Elhúzódó elnökválság a Magyar Rádióban

Kinek ütött? © Horváth Szabolcs

A Fővárosi Cégbíróság a jelek szerint igyekszik kimaradni abból a szappanoperaszerű vitából, hogy ki a közszolgálati rádió átmeneti vezetője. A közelmúltban három beadvány is érkezett hozzá, ám hétfőn mindhárom esetében hiánypótlást kért a benyújtótól, ezzel elég időt hagyva arra, hogy a helyzet esetleg az ő közreműködése nélkül is megoldódjon - azaz közben elnököt válasszon a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma.

Így most 45 napja van a Gellért Kis Gábor (MSZP) vezette kuratóriumi elnökségnek egyrészt arra, hogy két, cégjegyzésre jogosult személy aláírásával kérje a bíróságtól a július végén lejárt megbízású elnök, Kondor Katalin törlését a cégiratokból, másrészt Szíjártó István gazdasági igazgató tulajdonosi megbízotti bejegyzését. A bíróság szerint ehhez ugyanis a kuratóriumi elnöknek nincs joga. Szíjártó megtehetné ugyan, hogy a cégbírósághoz fordul, de ő csak a rádió valamelyik alelnökével együttesen jegyezheti a céget. Vagyis például ellenlábasával, Hollós Jánossal, akit viszont a távozó Kondor bízott meg az ügyvezetéssel (HVG, 2005. július 30.). Esetleg Gőblyös Istvánnal, aki a kuratóriumi elnökség négy kormánypárti tagjának elsőszámú kiszemeltje volt az ideiglenes vezetői posztra, ám végül nem vállalta a feladatot, tekintettel a jogilag ellentmondásos helyzetre.

A Gellért Kis-féle kérelmekre válaszul Hollós is a cégbírósághoz fordult egy úgynevezett törvényességi felügyeleti kérelemmel. Az alelnök azt kéri, a bíróság mondja ki: a kuratórium elnöksége túllépte hatáskörét azzal, hogy Szíjártó tulajdonosi megbízotti bejegyzését kérte, továbbá jogszabálysértő (vagyis semmis) határozatokat hozott ennek kapcsán. Ezenfelül azt is szeretné elérni Hollós, hogy az rt törvényes működésének helyreállítása érdekében a cégbíróság hívja össze a többségében civil delegáltakból álló nagykuratóriumot, és utasítsa egyértelmű állásfoglalás meghozatalára. Ő is visszakapta azonban beadványát, s harminc napot engedélyeztek neki annak pontosítására.

Hollós esélyeit egyébként csökkenti, hogy 1999-ben a Magyar Televízió Rt. kapcsán a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a cégbíróság törvényességi felügyeleti joga csak az rt működésére terjed ki, a társaságban részvényesi jogokat gyakorló szervek - jelen esetben a kuratórium - megalakulásának, működésének körülményeire nem (HVG, 1999. november 6.). Márpedig Hollós mostani beadványa is a kuratórium, s nem az rt működésére vonatkozik. A cégbíróság által adott határidőket figyelembe véve egyébként a vezetőválság a hiánypótlási procedúra nélkül is megoldódhat. A pályázatokat ugyanis keddig, augusztus 23-áig lehet beadni, s októbertől így akár választott elnök állhat a rádió élén.

Kondor Katalin és Hollós János. Elnöki keringő © MTI

Közben az ügyészséget is bevonták a harcba, a közalapítvány Hollós-párti ellenőrző testülete a Legfőbb Ügyészséghez (LÜ) fordult. Ők arra várnak választ, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el Gellért Kis (a vele készült Portrét lásd a 106. oldalon), amikor berekesztette a nagykuratórium ülését, hogy megakadályozza, hogy a testület Hollós mellett foglaljon állást (a kuratóriumi elnök szerint ilyen döntésre nem lett volna jogköre a testületnek). Egy hasonló ügyben - csak éppen a Duna Tv-nél - az LÜ már kifejtette véleményét. Egy intézkedést nem tartalmazó, az ellenőrző testület elnökének címzett állásfoglalás szerint a távozó elnöknek nincs joga mandátumának lejárta utánra szóló megbízást adni (ahogy most Kondor tette), ám ugyanezen levélben néhány sorral lejjebb az is szerepel, mások mellett az ügyvezető megnevezése kapcsán, hogy a kuratóriumi elnökség túllépte hatáskörét (ahogy most Hollós állítja).

A politikai viták és a jogszabályi hiányosságok miatt elhúzódó állóháborúnak keddtől már kézzelfogható hatása van a rádió működésére: augusztusban csupán egy részét kapta meg a neki járó pénznek. Korábbi ígéretéhez hűen - mondván, ő nem asszisztálhat törvénytelenségekhez - Gellért Kis lapzártánkig csupán 280 millió forintot utalt tovább az rt-nek (kijelentvén, ennyi elég a fizetésekre, adókra), míg 370 milliót visszatartott a közrádiót e hónapra megillető forintokból, amelyek az Országos Rádió és Televízió Testület műsor-szolgáltatási alapjából származnak. Az MR kommunikációs irodája válaszul közleményben tudatta, hogy ezért a közrádió egyelőre szünetelteti szerződéses partnerei számláinak kifizetését, mivel a legfontosabbnak a műsorbiztonság fenntartását - így például a dolgozók kifizetését - tartja, s a helyzetért a közalapítványt tette felelőssé. Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy egyelőre új székháza sem lesz az elnök nélkül vergődő MR-nek. A kuratóriumi elnökség ugyanis várhatóan érvényesnek, de eredménytelennek nyilvánítja az új rádióépületre kiírt pályázatot.