© HVG |
A vita kenyértöréshez vezetett a múlt héten. Miután a kanizsaiak fittyet hánytak a Fodor jelölését megvétózó elnökségi határozatra, s nem ajánlottak új aspiránst, az MSZP országos etikai egyeztetőbizottsága - a párt történetében példátlan módon - feloszlatta a városi szervezetet, amelynek vasárnapig kell újjáalakulnia.
Mivel az új szervezet azokból állhat, akik már a feloszlatáskor is párttagok voltak, aligha jutna más jelölési eredményre a héten megalakuló testület. A jelek szerint erre a Köztársaság téren is gondoltak: az etikai bizottság a feloszlató határozatban ugyanis azt javasolja a párt országos választmányának, október 1-jei hatállyal nevezze meg Göndört mint végleges képviselőjelöltet. Mindezt a pártalapszabály egyik gumiparagrafusa teszi lehetővé, amely kimondja, az országos választmány "a párt tagjaira, szervezeteire, testületeire és képviselőcsoportjaira kötelező határozatot hozhat". A kanizsai szervezetet a feloszlatásig vezető Böröcz Zoltán a HVG érdeklődésére leszögezte, ezt a döntést a pártdemokrácia megcsúfolásaként, a helyi szervezettől való hatáskörelvonásként értékeli, ugyanakkor úgy érzi, nem az ő feladata a határozat elleni esetleges jogorvoslat, ami egyébként - mint elmondta - nem is illeszkedik a politikai stílusába. Vagyis a jelek szerint Göndör jelölése immár biztosra vehető.
A kanizsai pártbotrány nem egy "szokásos" MSZP-s belharc, Zalában ugyanis nem az ifjútörökök küzdenek a régi apparatcsikokkal. Göndör és Böröcz az MSZMP reformszárnyában kezdte pártkarrierjét, Fodor 1989-ben, az MSZP megalakulása után csatlakozott. A hármas csapat több mint egy évtizedig harcostársként fémjelezte a helyi pártpolitikát. A 2002-es országgyűlési választások után azonban a helyiek úgy érezték, az akkoriban városi pártelnökként is dolgozó Göndörnek egyre kevesebb ideje van a kanizsai ügyekkel foglalkozni, sokan nehezményezték például az állandó szombat esti taggyűléseket. 2003-ban Böröcz követte a városi poszton Göndört, aki néhány hónapig megyei elnökséggel vigasztalódhatott, majd onnan is leváltották.
Göndör - ismerői szerint - személyes támadásként élte meg mindezt, miközben az országos vezetés elégedett volt a parlamenti munkájával - nevük elhallgatását kérő MSZP-s prominensek "kiváló második embernek" mondják Göndört -, így könnyen sikerült támogatókat találnia. Az elnökség érve: a frakcióvezető-helyettes 1994-ben és 2002-ben is nyert egyéniben - 1998-ban ellenben egy jobbára ismeretlen kisgazda politikus, Zakó László szorította meg, igaz, Kovács Kálmán elvitt tőle 13 százalékot -, s kiélezett helyzetben nincs ok a győztes csapaton változtatni. A helyiek ezzel szemben úgy látták, a környéknek "reménye" van két szocialista képviselőre is: Fodor esélyei jók a jobbára balos városban (a Fidesz-MPSZ, a párt szokásától eltérő módon, a 2002-ben alulmaradt Cseresnyés Pétert indítja), Göndörnek pedig javasolták, próbáljon szerencsét Lentiben.
Az ország legnagyobb, 103 településből álló, aprófalvas térségében azonban kevés volna a baloldali aspiráns sansza, jórészt azért, mert a körzetben meglehetősen népszerű a fideszes jelölt, Nógrádi László polgármester, országgyűlési képviselő, volt közlekedési miniszter, miközben az új jelöltnek - a környék sajátosságai okán - aligha van ideje megismertetni magát a választásokig. Éppen ezért a tervezett alku része lett volna Göndör első helye a megyei listán, illetve biztos befutó pozíciója az országoson. "Ha legyőzni nem sikerül is Nógrádit, de sok töredékszavazat zsákmányolható a Fidesztől" - érveltek az ötletgazdák, Göndört azonban nem lehetett meggyőzni. Holott nem biztos, hogy hibásan okoskodtak a helyi szocialisták, Nógrádi környezetében legalábbis most érvénytelen szavazástól tartanak, mondván, a választók kevésbé lelkesek részt venni egy lefutott meccsnek tűnő voksoláson (az MSZP-nek továbbra sincs biztos jelöltje Lentiben, állítólag Szép Ferenc bázakerettyei polgármestert próbálják meggyőzni, méresse meg magát).
Nem Nagykanizsa volt az egyetlen város, ahol az országos elnökség felülírta a helyi szocialisták javaslatát. A kiskunhalasiak továbbra is ragaszkodnak például Zuschlag János volt országgyűlési képviselő jelöléséhez, annak ellenére, hogy a politikus antiszemita kijelentése miatt volt kénytelen lemondani mandátumáról, illetve hogy a Vas megyei fantomtagtoborzás miatt indult büntetőügy egyik gyanúsítottjaként hallgatták ki (HVG, 2004. október 23.). "Zuschlag nem lesz jelölt" - fogalmazott magabiztosan a HVG-nek az országos elnökség egyik tagja, aki megerősítette azt az információnkat, hogy megegyeztek a politikussal, akinek a Bács-Kiskun megyei önkormányzati és pártvezetésben szánnak szerepet. Úgy tudni, Zuschlag elfogadni látszik az alkut, amelyre azonban még rá kell bólintania a kampánystratégiában legfelső fórumnak számító Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is. Rendeződni látszik a helyzet a Békés megyei Mezőkovácsházán is, ahol a helyi pártmunkásoknak korábban fenntartásaik voltak az elnökség által favorizált 2002-es győztes "búzaégető" Karsai József jelölése ellen, de a hét elejére, úgy tudni, lenyugodtak a kedélyek.
RÁDI ANTÓNIA