Bérgyilkosság a sándorházai börtönben?

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Elképzelhető, hogy bérgyilkosság áldozata lett az a férfi, akit rejtélyes körülmények közt öltek meg augusztusban a sándorházai fegyintézetben. A többszörös csalás miatt előzetes letartóztatásban lévő férfival álmában végeztek.

Ritkaság, hogy a nyomozást végző rendőr-főkapitányság egy hónappal a bűntett, méghozzá az egyik legsúlyosabb - emberölés - után is még mély hallgatásba burkolózik, különösen akkor, ha a lehetséges elkövetők köre nem túl nagy és pontosan körülhatárolható. Márpedig az eddig megismerhetővé vált adatok szerint Csorba Ferenc, a Dunaújvároshoz közeli sándorházai fegyintézetben előzetes fogvatartottként őrzött férfi csakis cellatársa(i) áldozata lehetett. A rendőröknek így a klasszikus Agatha Christie-krimiket idéző módon gyakorlatilag tíz, egyaránt "rendelkezésre álló" lehetséges gyanúsított közül kellene kiválasztaniuk a valódi elkövető(ke)t, ráadásul helyzetüket könnyíti, hogy - mint Somos Zoltán ügyvéd, az áldozat korábbi védője, jelenleg sértetti jogi képviselő hangsúlyozta - a vádalku lehetőségével is élhetnek.

A megölt majdnem 2 méter magas, kisportolt, állítólag a kung-fut is magas fokon űző férfit nem hivatalos információk szerint "megzsinegelték", vagyis ágyában fekve kötéllel megfojtották. Meglehetősen furcsa, hogy ilyen kiemelkedő fizikai adottságokkal rendelkező, sőt a börtönvilágot egy évtizeddel korábbról belülről ismerő, tehát nem tapasztalatlan embert úgy ölhettek meg, hogy az nem járt a zárka szétverésével, de még akkora zajjal sem, amely felkeltette volna a belső vizsgálat szerint különben szabályosan eljáró fegyőrök figyelmét. Az ugyancsak nem hivatalos forrásból származó magyarázat: az áldozat táskájában nagy mennyiségű, erős altatót találtak (egyes információk szerint mintegy száz darab Dormicumot), s valószínűleg a szervezetében is jócskán volt a szerből, így mesterségesen méllyé tett álmában érte a halál.

Két büntetőeljárás is folyamatban volt Csorbával szemben, s mindkettőben született már elsőfokú elmarasztaló ítélet, annak ellenére, hogy lényegében ártatlannak vallotta magát. Az enyhébb, egyéves elsőfokú verdiktet a nagyobb figyelmet keltő ügyben mondták ki, ahol ugyanis az ítélet szerint Csorba a móri mészárlás felelőseinek vélt Hajdú-Kaiser-páros orgazdájaként tevékenykedett volna hat-hét évvel korábban. A tárgyalásokat nyomon követők mindenesetre azt tapasztalták, hogy Hajdúék kifejezett tisztelettel beszéltek Csorbával.

A sokkal keményebb szankciót tartalmazó másik, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) május 20-án kihirdetett, ugyancsak elsőfokú ítélet már hat év négy hónapos börtönbüntetést szabott ki összesen 12 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalásért. A PKKB bizonyítottnak látta, hogy legalább kilenc-tíz különböző ismerősétől több mint 100 millió forintot csalt ki a több tanú által is rendkívül megnyerő, meggyőző személyiségűként leírt férfi. Az ítélet szerint többfajta módszert is alkalmazott: volt, hogy olcsón megszerezhető önkormányzati lakásokkal, illetve értékes autókkal kecsegtette sértettjeit, a legnagyobb ügyletében pedig vámos ismerőseire hivatkozva a piaci árnál olcsóbb, lefoglalt aranyat ígért. A károsultak közt volt, aki Csorba pizzériájában dolgozott, vagy éppen közös autószerelőhöz jártak, az aranyügyletben 48,9 millió forintra megvágott személy pedig csak az ismerős ismerőseként került kapcsolatba Csorbával.

A károsultak köre esetleg azért lehet különleges jelentőségű, mert az egyik rendőrségi feltételezés szerint Sándorházán bérgyilkosság történt, az áldozat valamelyik elszánt haragosa nyújtotta ki ilyen messzire a kezét. A másik feltételezés, hogy a lobbanékony, erős férfi, akit a budapesti Venyige utcai fegyintézetből szállítottak a mezőgazdasági telepre, felforgatta a helyi hierarchiát, s ezzel okozott olyan sértést, vagy jelentett olyan fenyegetést, amit gyilkossággal toroltak meg. A tényleges elkövető azonosítása mindenesetre nem ígérkezik megoldhatatlan feladatnak - a zárt fegyintézet folyosóját bekamerázták, az őrök éjszaka csak kívülről néztek be a körletbe -, ami pedig már a gyilkosság okának és esetleges megbízójának a megismeréséhez is elvezethet. Ezekhez képest mellékes, de korántsem jelentéktelen feladat a nyomzók számára annak tisztázása, mennyi gyógyszer volt az áldozatnál, és - ha igazak a nagy mennyiségről szóló hírek - ki a felelős azért, hogy a személyzetből ezt senki sem vette észre.

FAHIDI GERGELY