Olajcsepp. Csurran, cseppen © Fazekas István |
Természetesen nem legális forgalmazásról van szó, az alapanyag transzformátorhűtésre használt olaj utóhasznosításából származik. De informátoraink szerint beindult a megyében a Szlovákiából behozott csapágyolaj forgalmazása is, ezt viszont drágábban, literenként 130-140 forintért kínálják, s különböző erőgépekbe, például traktorokba, markolókba ajánlják. A jövedéki adóval nem terhelt üzemanyagra a jelek szerint van kereslet, amit az is jelez, hogy a lehetőségről nyílt titokként beszélnek. Ami persze nem is meglepő a gázolaj 270 forintos literenkénti ára mellett. Ilyesfajta üzletelésről többen, különféle forrásokból is, mint a világ egyik legkézenfekvőbb dolgáról beszéltek a HVG-nek Kalocsán és környékén, sejtetve, hogy az ottani utakon látható, kisebb tartályokkal felszerelt, ponyvával letakart kisteherautókat az illegális forgalmazók használják. Azt, hogy ez nem csupán helyi specialitás, jól mutatja, hogy a transzformátorolaj káros hatásai után kutatva Budapesten az elsőként megkérdezett, lapunknak nem hivatalosan nyilatkozó közlekedési szakértő is talált saját ismerősei közül olyat, aki "trafóolajat" használ.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a magas üzemanyagárak mellett virágzásnak indult volna az "olajozás" (ideértve a csempészést, keverést és minden mást) a korábban már a szesz-, bor- és benzinpancsolástól is hírhedtté vált Bács-Kiskunban - legalábbis ezt állítják a vám- és pénzügyőrség munkatársai, hozzátéve ugyanakkor, hogy a módszer előttük sem ismeretlen. Ám sem szemfüles szomszédoktól, sem haragos üzlettársaktól nem érkezett több bejelentés, mint korábban, s továbbra is havonta legfeljebb egy-két illegális forgalmazót sikerül elkapniuk. Sőt a hatóságok tapasztalatai szerint a dél-alföldi régióban az utóbbi hónapokban összességében inkább csökkent az ásványolajjal kapcsolatos feltárt visszaélések száma. Ezt a vám- és pénzügyőrök elsősorban azzal magyarázzák, hogy Szerbiában túlságosan rossz minőségű az üzemanyag, Románia pedig az uniós elvárásnak megfelelően a közelmúltban jelentős adóemelést hajtott végre, így már egyik országból sem érdemes olyan mértékben becsempészni a benzint, mint korábban.
Az olajozás, mint iparág persze korántsem virágzik már úgy, mint a kilencvenes években, a nagy olajszőkítések idején, amikor bomba üzletek születtek azon egyszerű trükk révén, hogy a háztartási tüzelőolajból savazással eltüntették a "leleplező" piros adalékanyagot, majd - az amúgy jóval magasabb adótartalmú - üzemanyagként értékesítették. De eljárni látszik az idő a pancsolás felett is, amikor alacsony köztehertartalmú kőolajtermékekből olcsó anyagok hozzáadásával készítettek "igazi" üzemanyagot. Mára jócskán elcsendesültek a Pallag László vezette parlamenti olajbizottság és az utóbb hamis vád miatt elítélt koronatanú, Nógrádi Ádám kavarta viharok is (HVG, 2000. június 24.).
A jelek szerint azonban még a leleplezett "olajügyek" sem könnyen oldódnak meg. Máig nem született elsőfokú ítélet a kilencvenes évek legtöbbet emlegetett és talán legnagyobb volumenű olajperében, az Energol - vagy ahogy a Fővárosi Bíróságon (FB) hivatalosan nevezik: "Sarnyai Roland és társai" - ügyében. Pedig a Conticar-Energol-csoport ügyletei kapcsán csaknem nyolc éve indult nyomozás, s még 1997 szeptemberében vették őrizetbe Csikós József nyugalmazott rendőr ezredest (HVG, 1997. szeptember 27.), aki valaha az MSZMP kb agitációs és propagandaosztályának alosztályát, később a Belügyminisztérium adatfeldolgozó hivatalát irányította. A Fővárosi Főügyészség többször is pótnyomozásra dobta vissza az ügyet, amely végül 2003 februárjában jutott el vádemelésig (HVG, 2003. február 15.). Ám a jelek szerint az FB-n sem halad olajozottan a per: kétéves tárgyalási szakasz után tavaly másodfokú ítésszé léptették elő az ügyben eljáró bírót, így idén márciusban elölről kezdődhetett a 19 vádlottat felvonultató, több tízmillió liter kőolaj illegális forgalmazásával és a közterhek meg nem fizetésével csaknem 7 milliárd forintos kár okozásával kapcsolatos olajügy, amelyben októberben lesz az újabb tárgyalási forduló.
"Tönkreteszi az adagolót, az autó füstölni kezd, csökken a teljesítménye" - sorolja Merétei Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet gépjármű-technikai szakértője, miért nem érdemes elcsábulni a túlságosan is kedvező áron kínált, bizonytalan forrásból származó üzemanyagokról szóló ajánlatoknak. A szabványoknak nem megfelelő üzemanyag káros hatása egyébként az autó életkorától is függ: minél korszerűbb a kocsi, annál kevésbé bírja, ha gázolaj helyett például transzformátorolajat tankolnak bele. A szakértő szerint a sűrűbb csapágyolaj még károsabb is, a gázolajjal pedig egyik sem csereszabatos. Vannak persze szükségmegoldások: ha a harctéren menekülni kell, akkor bármit a tankba lehet tölteni, a motorok ugyanis rövid ideig mindent elbírnak - tette hozzá.
De nem csupán az autó teljesítményére nézve kockázatos az illegális üzemanyag tankolása. A vám- és pénzügyőrök ugyanis több mint két éve már mobil laborok segítségével is ellenőrzik, hogy az autó legális üzemanyaggal működik-e, a lebukással pedig - a büntetésen túl - a jármű lefoglalását is kockáztatja a tulajdonos. A laborok egyébként ez év áprilisa óta közel két és fél ezer mintát vettek, s az előzetes vizsgálatok tanúsága szerint ezek több mint 15 százaléka nem felelt meg a magyar szabványnak, tehát aligha rendes benzinkútnál vásárolták. A fővámhivataloknál és kirendeltségeiknél egyébként szeptember közepéig összesen 5 millió forint bírságot és 1 millió forintnyi adót szabtak ki, két járművet pedig lefoglaltak.