Hugh Carnegy úr
vezető szerkesztő
részére
Financial Times
Tisztelt Vezető Szerkesztő Úr!
Dr. Orbán Viktorhoz, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökéhez 2005. december 22-én írt levelére, Elnök Úr megbízásából válaszolok.
Biztosítom arról, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nagyra tartja a Financial Times, a világ egyik legjelentősebb napilapjának munkáját, és megbecsüléssel tekint arra. Nem vonjuk, és soha nem is vontuk kétségbe a lap vezetőinek, szerkesztőinek és újságíróinak objektivitását és szakmai hozzáértését.
Az Ön által írt levélben szereplő felvetésekkel kapcsolatban az alábbiakról kívánom tájékoztatni. 2005. december 12-én a Financial Times hatoldalas mellékletet jelentetett meg Magyarországról. A mellékletben a magyar kormány és az állami tulajdonban levő Magyar Turizmus Rt. mintegy 80 millió forint értékben vásárolt hirdetési felületeket. A melléklet megjelenését követő második naptól a magyar kormány 48 millió forint értékben hirdetési felületeket vásárolt magyar sajtótermékekben, melyekben a Financial Times Magyarország mellékletében megjelent, Magyarország gazdasági helyzetéről meglehetősen vitatható tartalommal kedvező képet festő, egyoldalúan kiragadott mondatokra hívta fel a figyelmet, azok kedvező tartalmának okát a magyar kormány tevékenységének sikereiben láttatva. Önnek természetesen nem kell magyaráznom, hogy két nap alatt a hazai sajtóhirdetéseket formájukban és tartalmukban megtervezni és kivitelezni, illetve a hirdetési felületeket megvásárolni nem lehet. A magyarországi „követő” hirdetések elhelyezéséről, megjelentetéséről a magyar kormány már bizonyosan korábban döntött, így a két hirdetési csomag nyilvánvalóan szorosan összefügg.
2005. december 12-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén felszólalásában hivatkozott a Financial Times mellékletében megjelent írásokra, illetve azok bizonyos mondataira. Gyurcsány miniszterelnök úr és a kormány más tagjai kezdetben tagadták a tényt, hogy a Financial Times mellékletében a magyar kormány által fizetett hirdetések jelentek volna meg. Gyurcsány miniszterelnök úr megfogalmazása a parlamenti felszólalásában az alábbi volt: „Nincs igaza az ellenzéki képviselőknek, amikor azt kiabálják be most a parlamentben, hogy mennyibe került ez. Azt tudom mondani, hogy kár egyszer azzal vádolni Tony Blairt, és kár egyszer azzal vádolni Európa egyik vezető lapját, a Financial Timest, hogy mindenki megvehető. Ez egy másik kultúra: Európa kultúrája, a kormány kultúrája, a Financial Times kultúrája nem ez."
Később, a magyarországi sajtó tényfeltáró munkájának köszönhetően a magyar kormány kénytelen volt elismerni a fizetett hirdetések tényét.
A beismerést követően a hazai napilapok közül háromban a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség fizetett hirdetésekben erre az ellentmondásos helyzetre, a kormány megkérdőjelezhető szavahihetőségére hívta fel a magyar emberek figyelmét. A hirdetéseink megjelenését követően napvilágra került tények ismeretében egy kérdésben készséggel elismerjük tévedésünket: valójában nem 20 millió forintot, hanem összesen mintegy 128 millió forintot fordított a magyar kormány a Financial Times-ban , illetve a hazai lapokban megjelentetett sajtóhirdetésekre.
A fentiekből világosan kitűnik, hogy a Fidesz–Magyar Polgári Szövetségnek nem az Önök lapjával van vitája. Nem vonjuk kétségbe az Önök szerkesztőinek és újságírónak független és befolyásmentes véleményalkotó munkáját. Vitánk ebben az ügyben a Magyar Köztársaság kormányával és annak egyes tagjaival van, kritikánk a vitatható kormányzati gyakorlatra vonatkozott, és a hazai lapokban megjelent hirdetéseink is ezt tükrözték. Kérem, lássa be, kritikánk természeténél és témájánál fogva nem tehettük meg, hogy nem nevezzük meg azt a lapot, az Önök lapját, melyre való hivatkozással – megítélésünk szerint – a magyar kormány megtéveszteni szándékozta a magyar polgárokat.
Megítélésem szerint azonban éppen a magyar kormány és a miniszterelnök úr tapintatlan, minden gátlás nélküli öntömjénezése hozta a Financial Times-t és annak munkatársait méltatlan helyzetbe. Vajon a miniszterelnök úrnak a Magyar Országgyűlés előtt elmondott valótlan állítása, a hirdetések tényének letagadása nem a Financial Times tradícióinak és munkájának arculcsapását jelenti-e? Vajon a Financial Times Magyarországról szóló mellékletéből önkényesen kiragadott egyes mondatokra alapozott kormányzati hirdetések nem tüntetik-e fel úgy az Önök lapját, mintha az a kormány és a kormánypártok politikáját támogatná?
Mindazonáltal a hivatkozott melléklet néhány egyéb mondatával kapcsolatban viszont volna ok köztünk levélváltásra. A mellékletben ugyanis az alábbi tényállítások is szerepelnek: "Orbán Viktor időszakos kacérkodása a xenofóbiával - a külföldi befektetésekre az 'idegen tőke' kifejezést használta”, valamint „A Fidesz egyik vezetője hallgatóság előtt nyilatkozta, hogy a szocialisták azzal tennének szívességet a nemzetnek, ha elvonulnának a pincéikbe és felakasztanák magukat.”
Ezek az állítások alaptalanok, nem igazak, és sértik a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség vezetőinek és tagjainak személyiségi jogait. Önnek, mint a világ egyik legjelentősebb napilapja vezető szerkesztőjének nem kell részleteznem az idézett mondatokkal kapcsolatos álláspontomat, hiszen Önnek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a fenti mondatokat megfogalmazó és megjelentető munkatársai az újságírás alapvető szakmai szabályait – korrekt tájékoztatás, a másik fél meghallgatása – hagyták figyelmen kívül.
Végezetül engedje meg, hogy értetlenségemet fejezzem ki a Financial Times munkatársainak és jogi képviselőjének az ügy kapcsán a Fidesz–Magyar Polgári Szövetséggel kapcsolatos – véleményem szerint túlzó és vehemens - megnyilatkozásait illetően. Megítélésem szerint ugyanis az a magyar és nemzetközi nyilvánosság előtt kavart indokolatlan perpatvar, melynek során Önök a Fideszt bocsánatkérésre próbálják rábírni, talán nem engedi tisztán láttatni Önökkel, hogy ezzel lapjuk a magyar pártpolitikai viták aktív szereplőjévé vált. Olyan szereplővé, aki a kétségkívül meglévő, komoly nemzetközi tekintélyére hivatkozva akarva-akaratlanul korlátozni kívánja a Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget politizálásának és megnyilvánulásainak szabadságában.
Kérem, hogy válaszomat elfogadva tekintsük mindkét fél részéről megnyugvással lezártnak a kérdésben a Financial Times és a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség között folytatott levelezést. Egyúttal engedje meg, hogy amennyiben a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség politikusainak nyilatkozatai, a párt által feladott hirdetések Önökben szándékaink ellenére azt a benyomást alakították ki, hogy a Fidesz a Financial Times személyiségi jogait, jóhírnévhez fűződő jogát megsértette volna, ezért őszinte sajnálatomat fejezzem ki.
Tájékoztatom, hogy levelemet eljuttatom a magyar sajtó és a Financial Times Limited-et képviselő Oppenheim és Társai - Freshfields Bruckhaus Detinger Ügyvédi iroda részére is.
A Financial Times minden munkatársa számára sikeres munkában gazdag, boldog Új Esztendőt kívánok.
További együttműködésünkben bízva, tisztelettel:
Budapest, 2005. január 6.
Dr. Deutsch Tamás
országgyűlési képviselő
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség