Batiz András kormányszóvivő a levélre reagálva elmondta, hogy a lakossági gázárak 2006-ban nem emelkednek, a miniszterelnök hetekkel ezelőtt leszögezte ezt, miután a Parlamentben tárgyalt a Mol vezetőivel. „Pénteken arra utasította a miniszterelnök Kóka János gazdasági minisztert, hogy nem kerülhet olyan javaslat az asztalra, amely bármelyik lakossági csoportban áremelkedéssel járhat, tehát az úgynevezett gázár-kompenzációs rendszer hosszú távú átgondolása folytatódik, de ez csak árcsökkenést és nem áremelkedést jelenthet".
Áder levelében azzal érvelt, hogy a nagyfogyasztókra vonatkozó 7,4 százalékos áremelés nem pusztán a hazai vállalkozókat sújtja, a drágítást "így vagy úgy, de valamennyi magyar családnak meg kell fizetnie". A vállalkozók már nem tudnak újabb terheket elviselni, így előbb-utóbb kénytelenek lesznek a gázáremelés hatását a szolgáltatások és a termékek árának emelésével áthárítani az emberekre” – írja levelében Áder.
A politikus utal arra, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány a „lakossági földgáz árát 2006 óta 67 százalékkal emelte (…) annak ellenére, hogy maga Medgyessy Péter miniszterelnök, majd Ön is többször hangoztatta: nem lesz gázáremelés”.
A kormány által tervezett 1,2 milliárd köbméter kapacitású, az előzetes elképzelések szerint 150 milliárd forintbe kerülő stratégai gáztároló kapcsán a frakcióvezető tudni szeretné, hogy a beruházás mennyivel emeli majd a gázárat. „Számításaik szerint ugyanis a tervezett beruházás miatt köbméterenként 3-4, de akár 5 forinttal is többet kellene fizetni a földgázért.”
Áder János a "nyugdíjasok, gyermekes családok, közintézmények, kisvállalkozók nevében is" választ vár levelére, mert véleménye szerint „egy újabb gázáremelés akár a csőd szélére is sodorhatja a vállalkozásokat, és további drasztikus megszorító intézkedések életbe léptetésére kényszerítheti az intézmények vezetőit”.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a november 1-jei, nagyfogyasztókat érintő áremelkedés során az iskolákat, óvodákat, kórházakat, tehát oktatási, szociális, egészségügyi intézményt ellentételezte a kormány. A kabinet 1,6 milliárd forintot költött erre a célra. A 2006. januári, szintén kizárólag a nagyfogyasztói kört érintő emelést pedig az előbb említett intézmények már normatívájukba építve megkapták kompenzációt. Az Orbán-kormány a világpiaci áremelkedés 74 százalékát, míg a mostani koalíció alig több mint 50 százalékát fizetteti meg az emberekkel – tette hozzá Batiz.