| A hvg.hu Ügynökdossziéja |
| Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját! |
A tekintélyes újságíró elmondta, azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a birtokában lévő információkat, mert felháborítja, hogy legkedvesebb kollégáiról, barátairól kellett megtudnia, hogy a háta mögött nemcsak az ő, hanem a szülei befeketítésén dolgoztak. "Akiket a cikkben megneveztem, önkéntesen vállalták a besúgói munkát, amiből előnyöket akartak szerezni maguknak. Higgyék el: a cikk csak a jéghegy csúcsa" - mondta Lendvai a Népszabadságnak.
Paul Lendvai a következő újságírókat nevezte meg az ÉS-ben megjelenő cikkében:
Szepesi Györgyöt, az ismert rádiós újságírót, akit Galambos fedőnéven tartottak nyilván. Lendvai azt írja, Szepesit 1950-ben szervezte be a BM Politikai Nyomozó Főosztályának belső reakcióelhárítása, majd később kulturális területre helyezték át. Szepesi György a Népszabadság munkatársától értesült Lendvai cikkéről, melyet nem kívánt kommentálni.
Harmat Gábor fedőnéven 1971-től a kulturális elhárító osztály titkos munkatársaként dolgozott Spánn Gábor újságíró.
Az Urbán fedőnéven nyilvántartott Lóránt László Endre újságíró, aki 1960 és 1963 között volt az MTI bécsi tudósítója és közben a BM III/I. (külföldi hírszerzés) titkos munkatársa.
"Herczeg", alias Heltai András, Lóránt utódja volt Bécsben. "Lehel" fedőnéven Földényi Ervin rádiós szerkesztő, "Budai I" fedőnéven pedig Bencsik Imre író, dramaturg is jelentett Lendvairól - áll a lapban.
„Az ÉS mintegy tíz éve szorgalmazza az állambiztonsági anyagok teljes körű nyilvánosságának megteremtését, s e céltól vezérelve adott helyt több, hasonló "leleplező" írásnak - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács Zoltán főszerkesztő. Ezek közlésével nem a lejáratás a céljuk, hangsúlyozta, ellenkezőleg, a jogalkotó figyelmének felhívása arra, hogy megfelelő szabályozással elkerülhetők volnának a hasonló, kínos esetek.
(ÉS/NOL)