tA Pécsi Ítélőtábla Lábady Tamás vezette polgári tanácsa - megváltoztatva a Tolna Megyei Bíróság első fokú döntését - szerdai határozatában elutasította Csillag István keresetét, amelyben jó hírnevének megsértése okán arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, az alperest tiltsa el a további jogsértésektől, kapjon nyilvános elégtételt a sajtó útján és ítéljen meg számára nem vagyoni kártérítést.
A kereset szerint azt követően, hogy Medgyessy Péter akkori miniszterelnök 2004. nyarán bejelentette: kezdeményezi Csillag István felmentését, Dávid Ibolya olyan "minden ténybeli alapot nélkülöző, a valóságnak nem megfelelő állításokat tett, melyek lényege az volt, hogy a felperesnek nem csak ismeretei vannak az autópálya-építések során érvényesülő visszaélésekről, hanem ehhez az állítólagos korrupcióhoz személyében is kapcsolódik".
Az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes valamennyi, a kérdésben tett nyilatkozata a véleménynyilvánítás körébe tartozik és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.
Indoklásában a bíró hozzátette: a közélet szereplőinek pedig el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is.
Az ügyben első fokon, korábban eljárt Tolna Megyei Bíróság még részben megalapozottnak találta Csillag István beadványát.
Azt állapította meg, hogy Dávid Ibolya egy 2004. augusztus 19-i televíziós nyilatkozatában megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, ezért az alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte, hogy tizenöt napon belül közlemény közzétételével adjon elégtételt Csillag Istvánnak, fejezze ki sajnálkozását a jogsértésért, valamint fizessen részére háromszázezer forint nem vagyoni kártérítést.
A kereset szerint azt követően, hogy Medgyessy Péter akkori miniszterelnök 2004. nyarán bejelentette: kezdeményezi Csillag István felmentését, Dávid Ibolya olyan "minden ténybeli alapot nélkülöző, a valóságnak nem megfelelő állításokat tett, melyek lényege az volt, hogy a felperesnek nem csak ismeretei vannak az autópálya-építések során érvényesülő visszaélésekről, hanem ehhez az állítólagos korrupcióhoz személyében is kapcsolódik".
Az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes valamennyi, a kérdésben tett nyilatkozata a véleménynyilvánítás körébe tartozik és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.
Indoklásában a bíró hozzátette: a közélet szereplőinek pedig el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is.
Az ügyben első fokon, korábban eljárt Tolna Megyei Bíróság még részben megalapozottnak találta Csillag István beadványát.
Azt állapította meg, hogy Dávid Ibolya egy 2004. augusztus 19-i televíziós nyilatkozatában megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, ezért az alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte, hogy tizenöt napon belül közlemény közzétételével adjon elégtételt Csillag Istvánnak, fejezze ki sajnálkozását a jogsértésért, valamint fizessen részére háromszázezer forint nem vagyoni kártérítést.