A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, Szeged megyei jogú város Polgármesteri Hivatala, a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Magyar Színházi Társaság, a MASZK Országos Színészegyesület is tudatta, hogy Agárdy Gábor, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze, Budapest díszpolgára, Szeged megyei jogú város Pro Urbe díjasa csütörtökön elhunyt.
Az Iglódi István, a Pesti Magyar Színház igazgató-főrendező által jegyzett közlés szerint az elhunyt színművész temetéséről később intézkednek.
Agárdy Gábor 1922. augusztus 2-án született Szegeden. Először nyolcéves korában lépett színpadra: játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájába járt, 16 éves korában mint "táncos boy és kardalos" leszerződött a szegedi Városi Színházhoz. 1941-ig játszott szülővárosában, ezután vándorszínész lett. 1942-ben katonai behívóval tábori színházba, majd az orosz frontra, végül hadifogságba került. Kilenc hónap múlva tért haza, majd évekig vándorszínészként járta az országot kisebb-nagyobb vidéki társulatokkal.
A Miskolci Nemzeti Színház 1949-ben fogadta tagjai közé, Agárdy Gábor három évvel később Budapestre került, s a Fővárosi Operettszínház tagjaként egyre népszerűbb lett.
Három év után átszerződött az Ifjúsági, később Petőfi Színházba, ahol – ahogy ő maga vallott erről – pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte el. Majdnem háromszázszor alakította Katz tábori lelkészt Hasek Svejkjében, és több mint kétszázszor Bicska Maxit Brecht Koldusoperájában.
1964-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ahol 1989-ben örökös tag címet kapott. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt. A Nemzeti Színház falai között több mint félszáz szerepet formált meg. Filmes és televíziós szerepeivel együtt alakításainak száma meghaladta a százat.
Agárdy Gábor 1954-ben játszott először filmben. Többek között az Égimadár, a Csempészek, az Akiket a pacsirta elkísér, az Egy magyar nábob, az Egri csillagok, a Szegénylegények, a Retúr című filmekben nyújtott emlékezetes alakítást. Hangját számos rádiófelvétel, színházi közvetítés, hangjáték őrzi.
A 37. Magyar Filmszemlén mutatják be Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján készült filmet, amelynek egyik főszerepét Agárdy Gábor játszotta, a film rendezője Iglódi István, aki korábban a Pesti Magyar Színházban vitte színre a nagysikerű művet.
A színművészeten kívül a festészet területén is alkotott, 1967-óta több önálló kiállításon is bemutatták ikonfestményeit, amelyek közül néhány mestermunka megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, az oroszországi Danyilov Kolostorban vagy éppen a Vatikánban.
Művészetét 1958-ban és 1962-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 1968-ban Érdemes művész, 1980-ban Kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2002-ben ehhez még a csillaggal-fokozatot is átvehette. 2000-ben a Nemzet Színésze lett. 2002-ben választották meg Budapest díszpolgárává.