Közelebb kerültek hazájukhoz a túszul ejtett sárospataki kötetek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Az orosz alsóház ma végleg jóváhagyta a sárospataki református kollégium könyvtárából származó kötetek visszaszolgáltatását. A törvény még a felsőház áldására szorul, majd Vlagyimir Putyin elnök aláírásával lép hatályba.

A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor magát a református Alma Matert is megalapította I. Rákóczi György. A XVII. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként működött, több mint százezer kötetet őrzött. Ma csaknem 500 ezres állománnyal bír.

Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.

A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét – mintegy 170 (más források szerint 172) darabot – biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).

2005 szeptemberéig összesen – hivatalosan – 135 sárospataki kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebből 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvű, több mint hatvan százalék imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti és útleíró mű – közöttük 22 ősnyomtatvány. Magyar kutatók az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban. A duma által pénteken jóváhagyott törvénytervezetben a kötetek száma nem szerepel.

Történelmi jelentőségű restitúció (Oldaltörés)

Történelmi jelentőségű és precedens értékű döntésként értékelte Vass Lajos, a kulturális minisztérium politikai államtitkára, hogy az orosz alsóház pénteken végleg jóváhagyta a sárospataki református kollégium könyvtárából származó kötetek visszaadását.

Az államtitkár szavait Olt Boglárka, a tárca sajtófőnöke tolmácsolta. Vass Lajos, a magyar-orosz restitúciós vegyes bizottság magyar tagozatának társelnöke rámutatott: az orosz hatóságok eddig csak egyéni méltányosságból adtak vissza tárgyakat az egykori tulajdonosoknak. A restitúciós törvényt most alkalmazzák először, és Oroszország első ízben ad vissza második világháború során "elszármazott" kulturális értéket egy külföldi országnak.

Vass Lajos szerint a sárospataki könyvek visszaszármaztatását elősegítették a javuló orosz-magyar kulturális kapcsolatok, így a most véget ért magyarországi orosz, illetve az oroszországi magyar kulturális évad.

A 450 tagú dumában 345 képviselő szavazta meg harmadik olvasatban is az 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvritkaságok, köztük ősnyomtatványok visszaadásáról szóló törvénytervezetet, míg 53 honatya, ellenezte; tartózkodás nem volt.

A törvény még a felsőház áldására szorul, majd Vlagyimir Putyin elnök aláírásával léphet hatályba.